Szerintem a Döntéshozókhoz a mai napig nem jutott el a csapvíz (fogyasztóhelyi vezetékes víz) ólomszennyezésének híre és/vagy az, hogy van azonnali, biztonságos megoldás is!
"Az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél, még 10 µg/dl alatti vérólom szint esetén is. A publikáció szerint az 5 µg/l feletti ólom mennyiség az ivóvízben jelentősen emelte a 6-24 hónapos gyermekek vérólom szintjét…a csapvíz ólomtartalma jelentős térbeli és időbeli ingadozást mutat egy épületen belül is, ezért…mindenképpen szükséges a gyermekintézmények teljes körű felmérése”.
A kiemelés egy 2021-ben publikált NNK (szakhatósági) cikkből, a publikáció, amire hivatkozik, amerikai.
Több olyan megállapítás is olvasható a tanulmányban [1], amiről tudnia kellene azoknak a szülőknek, akik gyermekük folyadék igényét pl. fenntarthatósági szempontok miatt csapvízzel szeretnék kielégíteni. Minden csapvízfogyasztást népszerűsítő szervezetnek, gyermekek táplálkozására hatással lévő szakembernek ismernie kellene a cikk főbb megállapításai mögött lévő magyarázatot.
Az ivóvíz általi ólomexpozíció „tudatos fogyasztói magatartással” teljes mértékben kiküszöbölhető.
Az, hogy mi a célravezető tudatos magatartás, az ólomszennyezés kockázatának mértékétől függ. Jelenleg még a kockázattal sincsen tisztában a szülők többsége, nemhogy a mértékével!
A cikk születése és az ólomtérképek [2] publikálása óta nem történt előrelépés sem az intézmények felmérése, sem a szakemberek, szülők tájékoztatásának irányába. Eközben a fenntarthatósági projektek leggyakoribb üzenete a csapvízfogyasztás népszerűsítése. Nem a csapvízfogyasztás népszerűsítése a gond önmagában, hanem az, hogy azt kritika nélkül teszik (valószínű releváns információ hiánya miatt).
A csapvízfogyasztás népszerűsítésével együtt fontos lenne az ólomszennyezés kockázatára is felhívni a figyelmet; a hiteles tájékozódási források, a biztonságos megoldások bemutatásával, elérhetőségével együtt (a pánik és a csomagoltvíz fogyasztás növekedésének elkerülése érdekében).
Magyarországon ma már minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy fenntartható, környezetkímélő módon ihassanak a gyermekek a vezetékes vízből olyan helyen is, ahol annak ólomszennyezése „legalább magas kockázatú”.
Szerintem a Döntéshozókhoz a mai napig nem jutott el a csapvíz (fogyasztóhelyi vezetékes víz) ólomszennyezésének híre és/vagy az, hogy van azonnali, biztonságos megoldás is! Ez jelenleg már kommunikációs feladat, amit vízkémiához értők irányításával kommunikációban jártas szakemberekre kellene bízni (kormányzati támogatással)!
A kérdés az, van-e "gazdája" az ilyen típusú prevenciónak, gyermek egészség megőrzésnek Magyarországon. Amerikában több szervezet egymást erősítve dolgozik azon, hogy az ólomexpozíció káros hatásait megelőzzék, a programhéten belül 1 nap a csapvíz általi ólomexpozícióval foglalkozik [3]. A széleskörű tájékoztatás az egyik legfontosabb cél, majd ezt követően az edukáció és a többi...
Az ólom súlyosan egészségkárosító, különösen a kisgyerekek idegrendszeri fejlődésére veszélyes.
"...az épületeken belüli rendszeres vízvizsgálat - egyes speciális esetektől eltekintve - jelenleg nem előírás. ...az új ólomra vonatkozó határértéket 2036. január 12-ig kell biztosítani..." NNK, [a]
Hiába mérjük, tudjuk; azt tapasztaljuk, hogy a cselekvés legtöbbször elmarad. Az ólomszennyező forrás feltárása nem történik meg. Az érintettek általában megnyugszanak egy későbbi (nagyon könnyen kivitelezhető) fals negatív minta vizsgálati eredményével... Eközben civil csoportok bölcsődéseknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak kritika nélkül tartanak "igyunk csapvizet" népszerűsítő előadást környezetvédelmi megfontolásokból. (Egy-egy ilyen érzékenyítő előadás támogatási költsége több, mint az ólomszennyezett víz kiváltása pl. biztonságos tisztítása környezetkímélő módon.)
Az ólom súlyosan egészségkárosító, különösen a kisgyerekek idegrendszeri fejlődésére veszélyes. [6]
Az amerikai HBBF [1] szerint a legújabb (2020.12.22) EPA szabályozás többek között azért nem védi kellően a kisgyerekeket a csapvíz általi ólomexpozíció okozta károsodástól [4], mert túl hosszú az a türelmi idő, amit biztosít a kötelező teljesítésig, és egyébként is túl megengedő a határérték. A szabályozás nem kevésbé szigorú, mint az EU (2020.12.15) új direktívája, ami 2036.01.12-ig ad "haladékot".
A HBBF célzott, statisztikailag értelmezhető és reprezentatív felmérése szerint az ivóvízben lévő legkisebb kimutatható ólomszennyezés is vérólomszint növekedést eredményez!
Célzott vizsgálatokkal is bizonyított az a tény, hogy nincsen olyan határérték, ami alatt gyerekek számára ne lenne káros az ólomszennyezés az ivóvízben.
Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert Magyarországon a 10ppb határértékhez való hasonlítás az értékelés alapja. 1-1 vizsgálat értelmezésekor - véleményem szerint- hibát követ el az, aki csupán ehhez a jelenlegi 10ppb [mikrogramm/l] cselekvési határértékhez hasonlítja az eredményt, és jut téves konklúzióra. Még nagyobb a probléma akkor, ha a mintavétel sem volt körültekintő, és a mintavételezés hibája miatt születtek fals negatív mérési eredmények.
A HBBF tanulmánya kimondottan az ivóvíz általi ólombevitelt, és annak hatásait vizsgálta. A vizsgálati eredmények alapján kritikával illeti a jelenlegi szabályozásokban meghatározott cselekvési határértékeket. Az alábbi táblázat azért tanulságos, mert a HBBF 6%-os érintettségnél is kiadta a vészjelzést, és türelmetlenségének adott hangot [4], nálunk ennél nagyobb mértékű és arányú ólomszennyezés esetén sem történt még tájékoztatás sem!
Pl. Wekerlén az NNK mérési eredmények alapján [7] a háztartások több, mint 30%-ában lényegesen magasabb volt az ólomszennyezés, mint 10ppb! A vizsgált gyerekintézményekben többszörös határérték túllépést mértek a vélelmezett szennyezőforrás (ólomcsövek) cseréjét követően is.
a HBBF[1] felmérés egyik összefoglaló táblázata
A téma iránti közömbösség és az ebből adódó nem megfelelő tájékoztatás azért fájó, mert a vezetékes víz ólomszennyezése "tudatos fogyasztói magatartással" teljes mértékig kiküszöbölhető.
Csakhogy
a szülők zöme nem is sejti azt, hogy gyermeke érintett, mint ahogyan azt sem, hogy mit jelent az a mondat a gyakorlatban, hogy a szolgáltató csak a vízóráig felel a víz minőségéért.
Az új EU direktíva ráirányítja a figyelmet az ivóvíz általi ólomexpozíció súlyosságára azzal, hogy a jelenlegi cselekvési(!) határértéket 5ppb-re módosítja és ezt a fogyasztói (!) csapból vett mintából kell vizsgálni. A szabályozás gyenge pontja (a gyermekek egészsége szempontjából) itt is a végtelennek tűnő teljesítési határidő. Az új szabályozásnak nyilván nem a szankcionálás a célja. Ez magyarázhatja a szigorúbb határérték bevezetésére adott hosszú türelmi időt. A türelmi idő viszont nem lehet hivatkozási alapja az elmaradt tájékoztatásnak! Nem lehet magyarázat arra, hogy a tájékoztatás, az edukáció, a megoldáskeresés, segítségnyújtás miért késik!
A csapvíz ólomszennyezése által okozott egészségkárosodás 2036 január 12-ig is ugyanolyan visszafordíthatatlan, mint azt követően...
A Vízkémia laborba beérkező gyermekintézményekből származó minták vizsgálatai kapcsán többször szembesülünk azzal, hogy a mérési eredményből következő "cselekvés" elmarad.
Az esetek zömében a megrendelő nem érdekelt abban, hogy az eredmények kiderüljenek, az esetleges szennyezőforrást feltárják, és ennek megfelelően gondoskodjanak a megoldásról. Általában történik egy másik mintavétel, amit lehet úgy kivitelezni, hogy a mintában az ólomszennyezés ne legyen kimutatható (fals negatív minta).
Vízminőséghez nem értő civil aktivisták bölcsődéseknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak tartanak "igyunk csapvizet" népszerűsítő előadást olyan intézményekben is, ahol a gyerekeknek más forrásból kellene egészséges ivóvizet biztosítani.
Miközben a csapvíz fogyasztás népszerűsítése divatos tevékenység [5], sajnálatos, hogy ugyanez nem mondható el pl. a körültekintő monitorozás propagálására. Ez napjainkban különösen aktuális, hiszen az intézmények részleges lezárása kapcsán joggal feltételezhető, hogy a vízforgalom jelentős csökkenése a vízben mérhető ólomszennyezés növekedését eredményezi.
Kértem az NNK válaszát arra, hogy ellenőrizték-e a kritikus gyermekintézmények vízhálózatát; kinek a feladata az ellenőrzés eredményéből következő tájékoztatás, a megoldásról való gondoskodás, az egészséges ivóvíz biztosításának ellenőrzése. A válasz nem nyugtatott meg.[a]
Úgy látom, jelenleg ennek a kérdésnek nincsen felelőse. Azokban a gyerekintézményekben, ahol az ivóvízben a zéró [azaz nem kimutatható] ólomszennyezés az egyedüli elfogadható érték, a gyerekek információ hiány miatt ólomszennyezett vizet isznak...
Semmit sem kell kitalálni. Az interneten számos amerikai szervezet ismertető, tájékoztató anyaga elérhető.
Amennyiben szükséges, a hazai helyzet adaptálásához, az anyagok fordításának szakmai lektorálásához felajánlom segítségemet. [megoldási javaslat]
Azari Katalin vegyészmérnök Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
[6] The Health Threats from Lead in Tap Water ˇ"The EPA’s Maximum Contaminant LevelGoalfor lead is 0 ppb—in other words, EPA admits that the only safe level of lead is zero. Lead is a potent irreversible neurotoxin. EPA and public health experts ranging from theCenters for Disease Control and Preventionto theWorld Health Organization(WHO) and theAmerican Academy of Pediatricshave found that there is no safe level of lead.EPA notesthat low levels of exposure in children are linked to damage to the brain and nervous system, learning disabilities, shorter stature, impaired hearing, and harm to blood cells. Exposed adults can suffer fromcardiovascular diseaseand adverse impacts on reproduction and the kidneys, among other harmful health effects."
Köszönjük az észrevételeit! A felmerült kérdésekre összefoglalóan az alábbi választ adjuk:
Az épületen belüli vízminőség-változásért az épület fenntartója, tulajdonosa; a munkahelyen szolgáltatott ivóvíz minőségéért pedig a munkáltató a felelős, így nem megfelelő eredmények esetén őket javasolt tájékoztatni. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) általánosan előírja, hogy „53. § (2) Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell a c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet, azonban az épületeken belüli rendszeres vízvizsgálat - egyes speciális esetektől eltekintve - jelenleg nem előírás.
Az EFOP-1.8.0.-VEKOP-17-2017-00001 projekt során több épület, köztük oktatási intézmények részletes felmérése is megtörtént, jellemzően hosszabb pangást követően (nyári szünetben, vagy ahol nem volt megoldható, hétvégi pangást követően), ezeket a tapasztalatokat, eredményeket figyelembe véve állítottuk össze az elkészült anyagainkat.
A levelében jelzett, szükségesnek tartott lakossági tájékoztatás és figyelemfelhívás régóta történik, számos sajtóközlemény, tv interjú, újsághír és mindenek előtt tájékoztató anyag keletkezett intézetünkben az elmúlt évben, években. Az épületek újranyitásáról készültek az NNK-n belül ajánlások, amelyek a honlapunkon több mint fél éve elérhetők.
Az Új Irányelv átültetésével kapcsolatos munka az NNK-n belül megkezdődött, amelynek egyik része az épületeken belüli kockázatok felmérése, az elsőbbségi épületek azonosítása is, az Irányelv etekintetben kiemelten foglalkozik az ólommal. Az Új Irányelv a lakossági tájékoztatást is kiemelten kezeli. Maga a átültetés több szakterületet és tárcát érintő, hosszabb folyamat lesz, a ennek való megfelelésre az Irányelv türelmi időt biztosít, pl. a házi vízellátó rendszer kockázatértékelését az Új Irányelv szerint 2029. január 12-ig kell elvégezni, az új ólomra vonatkozó határértéket 2036. január 12-ig kell biztosítani..." ------------------------------------------------------------------------------------
Tájékoztatás: 1990-ben végeztem a BME-n, vegyészmérnökként. Már egyetemi éveim alatt kapcsolatba kerültem az ivóvíz vizsgálatával a Vízkutató Vízkémia Labor révén, ahol kisebb kihagyásokkal azóta is dolgozom. Szakterületem a vízvizsgálatok értékelése, vízkezelés-technológiai tanácsadás. 5 éve kiemelten a csapvíz ólomszennyezésével foglalkozom. Kockázat értékelési és megoldási oldalról is figyelem a nemzetközi híradásokat, eseményeket, példákat.
2018-ban több éves szakmai előkészítés és laboratóriumi vizsgálatokat követően a Vízkutató Vízkémia Kft. engedélyeztette forgalmazásra a Doulton Ultracarb szűrőbetétet Magyarországon. 2019. februártól Magyarországon a Doulton termékek szakmai képviselője a Vízkutató Vízkémia Kft.
Az EU ivóvíz irányelvének egyik célja a csapvíz fogyasztás ösztönzése. Ennek egyik eszközeként fontosnak tartja a fogyasztók tájékoztatását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban.
Érdemes okulni abból, ami Newarkban történt!
Nem lenne szerencsés, ha a nem megfelelő kommunikáció pont az EU irányelv célkitűzésével ellentétes hatást váltana ki, azaz a nem őszinte üzenetek miatt csökkenne a fogyasztók csapvíz minőségével kapcsolatos bizalma.
A vízfogyasztók bizalmának felépítéséhez szerintem nem elegendő egy régi paneleket ismételgető közlemény.
Haladéktalanul el kell kezdeni az őszinte, a fogyasztói csapokon mérhető mérési eredményeken alapuló tájékoztatást. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a víz minőségéért nem csak az állam, a vízmű, a szolgáltató, de a „végpontokon” a fogyasztó is felel!
Az új szemléletmód kommunikálásához kiváló kiindulási pont az EU ivóvíz irányelv ismertetése.
Ha a tájékoztatás naprakész, fogyasztóbarát, (nem pedig a fals, régi paneleket ismételgeti) a fogyasztó bizalma vissza fog épülni!
Kedves Kollégák! Kedves Vélemény Formálók!
Mikor és ki kezdi el végre az őszinte, a fogyasztóhelyen mért adatokon alapuló, a fogyasztó számára is befogadható és fontos információ közlést?
Mikor és ki kezdi el végre elmagyarázni, hogy az az ivóvíz, ami bejut a hálózatba, szükségszerűen szennyeződhet a fogyasztó tulajdonában lévő csővezetékekben is?
Mikor és ki mondja el végre, hogy a csapvíz ólomszennyezése reális probléma, amire oda kell figyelni?
Mikor és ki magyarázza el végre, hogy az ólomszennyezés eltávolítására a legtöbb forgalmazási engedéllyel rendelkező víztisztító nem alkalmas?
Mikor és ki magyarázza el végre az EU finanszírozott projekt "eredménytermékeinek" konklúzióját?
Mikor és ki tájékoztatja a várandós nőket és a gyerekeket nevelő érintetteket, hogy mit tehetnek?
Szerintem most még presztízsveszteség nélkül elkezdheti bármely szereplő az őszinte tájékoztatást!
A probléma ismertetésen túl tudatosíthatjuk a vízfogyasztók felelősségét is, tennivalóit és lehetőségeit a víz fogyasztóhelyi minőségének javításával kapcsolatosan.
Talán még időben vagyunk ahhoz, hogy elkerüljünk egy, a videón látható helyzetet.
"Az Európai Parlament jóváhagyta a csapvíz minőségét szabályozó megállapodást
A Magyar Víziközmű Szövetség üdvözli az Európai Parlamentben jóváhagyott, a csapvíz minőségét szabályozó megállapodást, amelynek célja többek között az is, hogy a csapvízfogyasztás előtérbe helyezésével csökkenjen a palackos víz felhasználása, ezzel pedig a keletkező műanyaghulladék mennyisége és a vele járó környezetterhelés is.
A Right2Water mozgalom indította el azt a kezdeményezést, amely során majdnem 2 millióan kérték a csapvíz minőségének javítását, valamint az ahhoz történő egyetemes hozzáférés biztosítását. A mozgalom nyomán több éves felülvizsgálati procedúra indult el az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló EU direktíva vonatkozásában. Ennek eredményeként látjuk a napokban megjelent, az Európai Parlamentben megszavazott szabályozást.
A direktíva előír új és egyes esetekben szigorított határértékekkel vizsgálandó paramétereket pl. ólom, legionella, klorát és biszfenol-A. Egyéb új paraméterek is megjelennek, például a mikroműanyagok, gyógyszermaradványok de ezek jelenleg csak irányértékekkel szerepelnek egy úgynevezett megfigyelési listán. Ezek reményeink szerint növelik a bizalmat és ösztönzik a lakosságot a nagyobb mértékű csapvízfogyasztásra. A csapvíz biztonságosabbá tételéhez hozzájárul ezen felül, hogy a korábban csak ajánlott, kockázatalapú megközelítése kötelezővé válik. A kockázatértékelés elvégzése, az ellenőrzés és nyomon követés a vízkivételtől - a kezelésen - át a házi elosztórendszerekig terjed.
Most első alkalommal egységes minimális higiéniai követelményeket határoznak meg az ivóvízzel érintkező anyagokra. Ezenkívül új szabályozás lesz a vízveszteségek csökkentésére is.
Az irányelv egyik lényeges törekvése, hogy a csapvíz fogyasztása középületekben ingyenes legyen, és az éttermekben, valamint az egyéb vendéglátó helyeken ennek felszolgálásáért minimális díjat számolhassanak csak fel. Külön foglalkozik a direktíva a társadalom kiszolgáltatott csoportjaival is, számukra kiemelten fontosnak tartja a csapvízhez való hozzáférés lehetőségének biztosítását és ennek kommunikációját."
"Szeretnénk kiemelni, hogy mérésekkel alátámasztott és megerősített tény az, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak. A víziközmű szolgáltatók szigorú kritériumok alapján, napi szinten ellenőrzik az általuk szolgáltatott, hálózatba bocsátott ivóvizet és amint bármi problémát tapasztalnak, azonnal tudnak korrigálni és intézkedni! Nem véletlenül emlegetik a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerként! Ezen felül folyamatosan kontrollálja a minőséget független Hatóság is.
Kapcsolódva az irányelvhez, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a csapvíz kiváló megoldás szomjunk oltására, hiszen többször használható kulacsban bárhová magunkkal vihetjük, újra tölthetjük. A csapvíz fogyasztása környezetbarát, ugyanis nem használunk általa sem PET palackot, sem bármi más egyszer használatos műanyagot."
Az NNK ólomprojekt eredménye: a fővárosban mintegy 620.000 ember iszik ólomszennyezett vizet
Soha nem látott részletességű vizsgálatot végzett a fogyasztóhelyi ivóvíz minőséggel kapcsolatban az NNK.
Elkészültek a valós mérési adatokon alapuló ólomkockázati besorolások, az ólom eltávolítására alkalmas víztisztítók eredményeit összefoglaló táblázat, és az eredmény értelmezéséhez szükséges útmutatók, szakmai és lakossági tájékoztatók.
A munkát az NNK elvégezte: tájékozódás lehetősége adott. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé.
"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett."
A projekt legtöbbek által várt eredményét, az ólom eltávolítására tanúsított víztisztítók alkalmazhatóságát a lakosságnak szánt összefoglaló értékelés 25. oldalán található táblázatban foglalta össze az NNK.
A vizsgálatok eredménye is rámutat az ivóvíz tisztításban részt vevők szakmai felkészültségének fontosságára, a korrekt tájékoztatás nyújtásának felelősségére. Az ivóvíz tisztító bizalmi termék: annak minőségéről, biztonságosságáról és az adott ivóvíz hálózatban történő alkalmazhatóságáról (vízkémiai szempontból) a fogyasztónak a vásárlást megelőzően kell meggyőződni. A tájékozódást, döntés-előkészítést segíti az NNK táblázata.
Az egyetlen, mindhárom szennyezettségi kategóriában korlátozások nélkül alkalmazható víztisztító a Doulton Ultracarb szűrőbetétet tartalmazó termékcsalád.
"A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek..."
A projekt létjogosultságát a pályázat benyújtásakor az NNK 2017-ben az alábbiakkal indokolta:
"Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek, ezek közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki... károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten nézve jelentős társadalmi teher. Mintegy 25 éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ) csökkenését eredményezi. Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy ez a toxikus hatás jóval alacsonyabb vér-ólom szint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem is található biztonságosnak tekinthető vér-ólom szint."[1]
Az azóta eltelt időszak vizsgálatainak eredményei, módszertani útmutatók, számos szakmai és lakosságnak szánt tájékoztató anyag megállapításai a teljesség igénye nélkül:
"A projekten belül vizsgálatra kerül a hazai csapvizek ólom tartalma, illetve a határérték feletti ólom tartalmú csapvíznek kitett lakosság nagysága. Szintén vizsgálatra kerülnek az ólom-oldékonyságot befolyásoló vízminőségi tényezők. Az ólom egy közismert egészségkárosító anyag, de az ivóvíz általi ólom bevitel egészségi hatásai kevésbé vizsgáltak, így ennek vizsgálatát is tervezzük a projekt keretében. A csapvíz megfelelő ólom tartalmának biztosításához a végleges megoldás az ólomcsövek, illetve egyéb ólom tartalmú anyagok cseréje lenne.
Emellett ennek megvalósíthatóságáig különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jönnek, mint például a fogyasztási ponton történő vízkezelés különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekkel, illetve az épületek bemenő vizének kezelése az ólom-oldékonyság csökkentése érdekében. Ezek az átmeneti megoldási lehetőségek is vizsgálatra, értékelésre kerülnek a projekten belül. A projekt keretében elvégzendő kutatások eredményei alapján a fő célunk a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körben történő terjesztése, valamint szintén az eredményekre támaszkodva egy szakmapolitikai döntést megalapozó anyag összeállítása, amelyben a döntéshozók számára ismertetjük a probléma mértékét és lehetséges megoldási javaslatokat."
"A csapvíz ólomtartalmának becslésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által fejlesztett ólomkockázati kalkulátor [b] is segítséget nyújthat de a csapvíz ólomtartalma egyértelműen csak laboratóriumi vízvizsgálattal határozható meg."
Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
