Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


2021.jan.27.
Írta: vízkémia Szólj hozzá!

Kezdjünk el beszélni a vízről az EU irányelvei alapján!

Right2water! Mire és meddig várunk még?

 

Az EU ivóvíz irányelvének egyik célja a csapvíz fogyasztás ösztönzése. Ennek egyik eszközeként fontosnak tartja a fogyasztók tájékoztatását annak érdekében, hogy növekedjék a bizalom a csapvíz minőségével kapcsolatban.  

 

Érdemes okulni abból, ami Newarkban történt!

Nem lenne szerencsés, ha a nem megfelelő kommunikáció pont az EU irányelv célkitűzésével ellentétes hatást váltana ki, azaz a nem őszinte üzenetek miatt csökkenne a fogyasztók csapvíz minőségével kapcsolatos bizalma. 

A vízfogyasztók bizalmának felépítéséhez szerintem nem elegendő egy régi paneleket ismételgető közlemény.

Haladéktalanul el kell kezdeni az őszinte, a fogyasztói csapokon mérhető mérési eredményeken alapuló tájékoztatást.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a víz minőségéért nem csak az állam, a vízmű, a szolgáltató, de a „végpontokon” a fogyasztó is felel!

Az új szemléletmód kommunikálásához kiváló kiindulási pont az EU ivóvíz irányelv ismertetése.

Ha a tájékoztatás naprakész, fogyasztóbarát, (nem pedig a fals, régi paneleket ismételgeti) a fogyasztó bizalma vissza fog épülni!

Kedves Kollégák! Kedves Vélemény Formálók!

Mikor és ki kezdi el végre az őszinte, a fogyasztóhelyen mért adatokon alapuló, a fogyasztó számára is befogadható és fontos információ közlést?

Mikor és ki kezdi el végre elmagyarázni, hogy az az ivóvíz, ami bejut a hálózatba, szükségszerűen szennyeződhet a fogyasztó tulajdonában lévő csővezetékekben is?

Mikor és ki mondja el végre, hogy a csapvíz ólomszennyezése reális probléma, amire oda kell figyelni?

Mikor és ki magyarázza el végre, hogy az ólomszennyezés eltávolítására a legtöbb forgalmazási engedéllyel rendelkező víztisztító nem alkalmas?

Mikor és ki magyarázza el végre az EU finanszírozott projekt "eredménytermékeinek" konklúzióját?

Mikor és ki tájékoztatja a várandós nőket és a gyerekeket nevelő érintetteket, hogy mit tehetnek?


Szerintem most még presztízsveszteség nélkül elkezdheti bármely szereplő az őszinte tájékoztatást!

A probléma ismertetésen túl tudatosíthatjuk a vízfogyasztók felelősségét is, tennivalóit és lehetőségeit a víz fogyasztóhelyi minőségének javításával kapcsolatosan.

Talán még időben vagyunk ahhoz, hogy elkerüljünk egy, a videón látható helyzetet.

---------------------------------

 

A MaVíz közleménye az EU direktíva elfogadását követően:  

"Az Európai Parlament jóváhagyta a csapvíz minőségét szabályozó megállapodást

A Magyar Víziközmű Szövetség üdvözli az Európai Parlamentben jóváhagyott, a csapvíz minőségét szabályozó megállapodást, amelynek célja többek között az is, hogy a csapvízfogyasztás előtérbe helyezésével csökkenjen a palackos víz felhasználása, ezzel pedig a keletkező műanyaghulladék mennyisége és a vele járó környezetterhelés is.

A Right2Water mozgalom indította el azt a kezdeményezést, amely során majdnem 2 millióan kérték a csapvíz minőségének javítását, valamint az ahhoz történő egyetemes hozzáférés biztosítását. A mozgalom nyomán több éves felülvizsgálati procedúra indult el az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló EU direktíva vonatkozásában. Ennek eredményeként látjuk a napokban megjelent, az Európai Parlamentben megszavazott szabályozást.

A direktíva előír új és egyes esetekben szigorított határértékekkel vizsgálandó paramétereket pl. ólom, legionella, klorát és biszfenol-A. Egyéb új paraméterek is megjelennek, például a mikroműanyagok, gyógyszermaradványok de ezek jelenleg csak irányértékekkel szerepelnek egy úgynevezett megfigyelési listán. Ezek reményeink szerint növelik a bizalmat és ösztönzik a lakosságot a nagyobb mértékű csapvízfogyasztásra.
A csapvíz biztonságosabbá tételéhez hozzájárul ezen felül, hogy a korábban csak ajánlott, kockázatalapú megközelítése kötelezővé válik. A kockázatértékelés elvégzése, az ellenőrzés és nyomon követés a vízkivételtől - a kezelésen - át a házi elosztórendszerekig terjed.

Most első alkalommal egységes minimális higiéniai követelményeket határoznak meg az ivóvízzel érintkező anyagokra. Ezenkívül új szabályozás lesz a vízveszteségek csökkentésére is.

Az irányelv egyik lényeges törekvése, hogy a csapvíz fogyasztása középületekben ingyenes legyen, és az éttermekben, valamint az egyéb vendéglátó helyeken ennek felszolgálásáért minimális díjat számolhassanak csak fel. Külön foglalkozik a direktíva a társadalom kiszolgáltatott csoportjaival is, számukra kiemelten fontosnak tartja a csapvízhez való hozzáférés lehetőségének biztosítását és ennek kommunikációját." 

 

 "Szeretnénk kiemelni, hogy mérésekkel alátámasztott és megerősített tény az, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az Európai Uniós előírásoknak és jogszabályoknak. A víziközmű szolgáltatók szigorú kritériumok alapján, napi szinten ellenőrzik az általuk szolgáltatott, hálózatba bocsátott ivóvizet és amint bármi problémát tapasztalnak, azonnal tudnak korrigálni és intézkedni! Nem véletlenül emlegetik a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerként! Ezen felül folyamatosan kontrollálja a minőséget független Hatóság is.

Kapcsolódva az irányelvhez, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a csapvíz kiváló megoldás szomjunk oltására, hiszen többször használható kulacsban bárhová magunkkal vihetjük, újra tölthetjük. A csapvíz fogyasztása környezetbarát, ugyanis nem használunk általa sem PET palackot, sem bármi más egyszer használatos műanyagot." 

Milyen vizet iszol a munkahelyeden?

Mire érdemes figyelni, ha az ivóvizet hálózativíz adagoló biztosítja...

doultonviztisztito.jpg

Az, hogy egy adott munka környezetben az egészséges ivóvíz biztosítása hogyan oldható meg környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes módon, számos paramétertől függ.

Magyarországon -néhány ritka kivételtől eltekintve- a szolgáltatott vezetékes víz elég jó minőségű ahhoz, hogy   felhasználható legyen ivóvíz célra is (ha szükséges, megfelelő kezelést követően).

Ha a vezetékes víz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek vagy valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vezetékes víz, kézenfekvő lehet a hálózati-víz adagoló (hűtés, melegítés, szénsav adagolás, aktívszenes szűrés stb. biztosító) és/vagy víztisztító berendezés alkalmazása. Egyre több munkahelyen találkozunk ilyen megoldással.

Üdvözlendő ez a tendencia, ugyanakkor mérési tapasztalatok is alátámasztják azt a sajnálatos tényt, hogy a kívülről exkluzív kivitelű adagoló automaták, víztisztítók „beltartalma” sokszor nem éri el a minimálisan elvárható minőségi színvonalat sem. Jó esetben csak nem javít, de sokszor a vízadagolóban használt szűrő ront a vezetékes víz (kémiai és bakteriológiai) tulajdonságain - még akkor is, ha a víz érzékszervi tulajdonságai javulnak.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak nem része a vízminőség javításának ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a készülékeknek [1]. 
Az ivóvíz vételi helyek ellenőrzése kapcsán tapasztalt vízminőségi problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra.
A hálózati-víz adagolók, víztisztítók kiválasztásánál nem csupán az a lényeg, hogy milyen az adagolóból vételezhető víz íze, hőmérséklete vagy hogy  mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül az automata - a választásnál a minimum szempont az, hogy a vezetékes víz minősége kémiai és/vagy bakteriológiai szempontból az adagolót követően ne romoljon.

A vízadagolóból vételezhető víz jó íze az esetek többségében hamis biztonságérzetet kelt: a potenciális kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással. 

Ha hálózati vízadagoló automatával vagy víztisztítóval biztosítják az ivóvizet, fontos meggyőződni arról, hogy az alkalmazott víztisztító megfelelő-e az adott minőségű vezetékes víz kezelésére.
Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.

Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban alkalmazott víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen (ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni [1]).
Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, az adagoló üzemeltetőjétől olyan vízkezelést kell kérni, ami hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2].

A biztonságérzeten túl ez a megoldás anyagi előnnyel is jár: ha a vízadagolót tanúsított szűrőbetéttel [3] szerelik, nem szükséges elvégezni havi rendszerességgel azokat a vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat, amelyek a dolgozókat tájékoztatják az adagolóból vételezhető ivóvíz minőségéről; elegendő a szűrőbetét vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni a dolgozók számára).

Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal.

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

   

[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." eljárásrend [pdf]

[2] Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel. A Doulton Ultracarb engedély száma: BP/FNEF-TKI/09320-2/2018.

[3] 2020 augusztusi információ szerint jelenleg a magyar piacon az adagolókba szerelhető szűrőbetétek között a Doulton Ultracarb már rendelkezik ilyen vizsgálati eredményekkel. Az NNK a Doulton Ultracarb szűrőbetétet EU támogatott program keretében vizsgálta, melynek összefoglaló jelentése még nem készült el. A nyilvánosságra hozatalig a lezárt vizsgálati eredményekről írásos vélemény kérhető.

süti beállítások módosítása