Az NNK frissítette az ivóvízzel kapcsolatos lakossági tájékoztatóit. Átláthatóbb lett, és könnyebben elérhetők a vízfogyasztókat leginkább érintő tudnivalók is.
A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály oldalán az <infokommunikációs anyagok>  menüpontból kiindulva az egyes alpontokban szereplő: ivóvízzel, vízadagolókkal, a csapvíz ólomszennyezésével kapcsolatos tájékoztatók is elérhetők. Frissítették az <Ivóvíz kiskáté>  c. kiadványt is. Kiemeléseim* ebből valók, változtatás nélkül.

Ivóvíz kiskáté

Lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről - 2022

(*az ivóvíz tanácsadás során előforduló leggyakoribb kérdésekre adott válaszok a 32 oldalas kiadványból)  

Az üzemeltető az ún. átadási pontig (közületi fogyasztók esetében általában a vízhasználat elszámolásul szolgáló mennyiségmérő vízóráig) felelős az ivóvíz minőségéért. Az épület, a lakásbelső vízvezeték hálózata és az átadási pont utáni esetleges kedvezőtlen ivóvíz minőségbeli változás – pl. ólomvezetékek használatából, rendszeres karbantartás hiányából, helytelen vízhasználatból adódó minőségi változások – a létesítmény fenntartójának felelőssége.  A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet szerint a vezetékes ivóvíz megfelelő minőségét a létesítményen belül ott kell biztosítani, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet. (Tartályból történő vízellátás esetén ahol a tartályból kieresztik, kereskedelmi forgalomba kerülő (ballonos, palackozott) ivóvíz esetén pedig az edény (tartály, ballon) azon pontján, ahol a vizet az edénybe töltik.) A víz minősége a fogyasztási ponton kell, hogy megfeleljen az előírásoknak. [4., 5. o.]

Az ivóvíz minőségét az úgynevezett átadási ponton kell garantálni. A nyersvíz kezelésére csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ alkalmazási engedélyével rendelkező, az engedélyezett termékek közhiteles nyilvántartásában szereplő vízkezelési eljárások (ivóvízbiztonsági engedély köteles) alkalmazhatók. Bővebb információ a lakóhelyén szolgáltatott ivóvíz vízkezelési technológiáról, az illetékes népegészségügyi szervnél vagy a vízszolgáltatónál kérhető. [14.o.]

• Hálózati vízkezelő kisberendezések

Manapság egyre divatosabbnak tekinthetők a házi víztisztító kisberendezések. Ezeknek több típusa is forgalomban van. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő - a használati útmutatóban foglaltak szerinti - alkalmazásából, a karbantartás hiányából származóan egészségre káros ivóvizet állíthatunk elő, így akár többet árthatunk velük, mint használunk.

Az, hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. Erről a helyi vízszolgáltatónál, vagy a helyileg illetékes népegészségügyi szervnél érdeklődhet. Ezen túlmenően, külön kérésre, a vizsgálati díj megfizetése mellett, bárki ellenőriztetheti csapvize minőségét az erre akkreditált laboratóriumokban. Az épületen belüli hálózat állapotától függően egyes vízminőségi paraméterek (pl. az ivóvíz mikrobiológiai minősége, vagy nehézfém, pl. ólom tartalma) nagyon eltérőek lehet, elsősorban ezek vizsgálata lehet szükséges.

A vásárlás előtt érdemes figyelembe venni és mérlegelni a kisberendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi ivóvíz minőségét és a megoldani kívánt problémát. Amennyiben a vásárlás mellett döntenek, feltétlenül olyan kisberendezést válasszanak, amely rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel. [15.o.]

• Ballonos vízadagolók

A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet [3] 8.§. és 5. melléklet alapján a vízadagoló berendezéseknek rendelkezniük kell a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott, közegészségügyi szempontú alkalmazási engedéllyel. Az engedéllyel rendelkező termékek listája megtalálható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.

Vásárlás előtt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a ballonos vízadagoló berendezések rendszeres karbantartást, fertőtlenítést igényelnek. Amennyiben a rendszeres karbantartás nem történik meg, a ballonos vízadagoló által biztosított víz mikrobiológiai, de akár kémiai szempontból is kifogásolt minőségű lehet.

Tapasztalataink alapján sok esetben már maga a ballonos víz mikrobiológiai minősége is kifogásolt. Ennek oka elsősorban a palackozás és a tárolás nem megfelelő körülményei. A ballonos vizeket javasolt hűvös, napfénytől védett helyen tárolni. Ezen kívül javasolt a ballonos vizet 3 naponta abban az esetben is kicserélni, ha az nem ürült le teljesen. A belső fertőtlenítés mellett fontos a berendezés külsejének rendszeres tisztítása, fertőtlenítése is. Ez különösen fontos egészségügyi intézményekben történő alkalmazás esetén.

Összefoglalásként fontos kiemelni, hogy a ballonos vízadagoló berendezések rendszeres karbantartást igénylő berendezések. A berendezésekben a baktériumok elszaporodásával, íz- és szaganyagok megjelenésével járó, a kémiai vízminőségben is bekövetkező kedvezőtlen, vagy káros vízminőség romlás kockázata, a rendeltetésszerű üzemeltetéssel, a karbantartásra vonatkozó előírások betartásával csökkenthető. Ezen kívül fontos a ballonos vizek tárolásának módja, eltarthatósága is.  [16.o.]

Víztisztító kisberendezések nem megfelelő alkalmazása, valamint a közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező készülékek alkalmazása is sok potenciális veszélyforrást rejthet. Ilyen például mikrobiológiai szaporulat megjelenése, a nitrit megjelenése a pangó vízben, a fordított ozmózissal rendelkező készülék esetén az ionmentes víz fogyasztása vagy például ezüstözött aktívszén használata esetén ezüst beoldódása a vízbe. [22.o.]

• Ólom

Az ólom elsősorban a régi, 30 évnél öregebb épületek egy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe.
Az ólomtartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.
A szervezetben akkumulálódó (összegyűlő) elem, mely különböző egészségügyi problémákat okoz: idegrendszeri fejlődési zavarok, vérképződési problémák, veseműködési elégtelenség, magas vérnyomás, terméketlenség, spontán vetélés. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a kisgyermekek és a várandós anyukák.
Amennyiben a csapvízben nagy mennyiségű ólom van jelen, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját. Végleges megoldás az ólomcsövek TELJES cseréje (az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten!), de annak megvalósulásáig az alábbi átmeneti intézkedéseket teheti:

• Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot! Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1-2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban (is), akkor legalább 5 perces folyatás javasolt. Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében. Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is! Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.
• Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.
• Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos ivóvíz-utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett. Elsősorban a zeolitot, egyes ioncserélő műgyantákat és a fordított ozmózis membránt tartalmazó kisberendezések lehetnek alkalmasak az ivóvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű csökkentésére. Fontos, hogy kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyével  rendelkező kisberendezést alkalmazzunk, az alkalmazási feltételek betartása mellett. Az ólomtartalom eltávolítására alkalmas kisberendezések listája a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján érhető el. A kisberendezések alkalmazásával kapcsolatban részleteket szintén a honlapon található tájékoztatókban olvashat. [24.o.]

NNK honlapja, menüvégpontok a tájékoztató anyagokhoz:

Infokommunikációs menü
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/infokommunikacios-anyagok

Tudnivalók a csapvízről
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/tudnivalok-a-csapvizrol

Víztisztító kisberendezések- és vízadagolók
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivoviz-utotisztito-kisberendezesek-es-vizadagolok

„Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes családok és a várandós nők, valamint a gyermekintézmények tájékoztatása.”

frisített ólomkockázati térkép (valós mérési eredményeken alapuló) forrás: NNK honlap

ábra: Nyitott Laboratórium" programból származó csapnyitási (RDT) minták ólomtartalma az épületkor bontásában [28.o] 

[1] Érintett családok:
„A fővárosi épületek 8%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17%-a magas kockázatú, 64%-a közepes kockázatú, 7%-a alacsony kockázatú és 3%-a nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épület-tömbben, kb. 50.000 épületben, kb. 620.000 fő él. Az 5000 fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2%-a magas, 4%-a közepes, 23%-a alacsony és 70%-a nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5000 fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben kb. 134.000 fő él, kb. 32.000 épületben” [26.o.]

„Tapasztalataink alapján megerősítést nyert, hogy a régi, 1945 előtti épületek a leginkább kockázatosak az ivóvízbe oldódó ólom szempontjából, de pusztán az épületkor ismerete nem elég a pontos kockázat megítéléséhez. Szintén jól látszik, hogy az ivóvíz ólomtartalma egy épületen belül igen változatos lehet, egy mintavételi pont (pl. lakás) nem jellemzi az egész épületet. Egy épület érintettségét alapos kockázatértékeléssel és szükség esetén jól megtervezett vizsgálatokkal lehet megfelelően megítélni, ehhez nyújt segítséget a projekt keretein belül elkészített „Módszertan az épületeken belüli ivóvízhálózat ólomforrásainak felderítésére, kockázatfelmérésére” c. dokumentum 2. verziója.” [41.o]

 [2]  Egészséghatások
„Az újabb kutatások alapján gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nincsen, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell. A szervezetbe bejutó ólom akár hosszú időn át raktározódhat a csontokban, ahonnan például várandósság során vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabadulhat, és a véráramba juthat…

Az ólomexpozíció szempontjából a káros egészséghatások tekintetében érzékeny csoportok a gyermekek és a szülőképes korú nők. Több kutatás kimutatta a csapvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek, valamint az ólom káros hatásainak összefüggését. Az ivóvíz általi ólombevitel hosszú távú, kis dózisú ólombevitelt jelenthet, így leginkább a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatások emelhetők ki.” [15.o.]

 „Bármilyen úton bevitt ólom káros egészséghatása a vér ólomtartalmán keresztül érvényesül, így ezzel van összefüggésben. Több kutatás is vizsgálta az ivóvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek az összefüggését, az eredmények alapján a csapvíz általi ólombevitel mértéke a vérólomszintet növeli. Az ivóvíz általi ólombevitel esetén alacsony szintű, hosszan tartó krónikus hatásokkal kell foglalkozni, akut ólommérgezés ennél a beviteli útnál nem jellemző.

Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek. Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.

Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak.” [38.o.]

”Összefoglalva megállapítható a tünetek és elváltozások néhány kivétellel nagyobb arányban fordulnak elő azon iskolákban, amelyek magasabb ólomkockázatúnak minősített területen helyezkednek el. Mivel az esetszámok egyes kategóriákban igen alacsonyak voltak, az különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Jelen eredmények alapján érdemes lenne hasonló elemzést elvégezni nagyobb tanulószámot tartalmazó adatbázison, lehetőleg a teljes országos adatbázison. [39.o.]

 [3] Megoldási lehetőségek:
„Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes felújítása jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: ivóvíztisztító kisberendezések vagy termékek) alkalmazása.” [10.o.]

 „Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések alkalmasak a csapvíz ólom koncentrációjának jelentős csökkentésére, egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is. Nem minden típus volt alkalmas arra, hogy nagy ólomkoncentrációjú csapvíz ólomtartalmát is biztonságos, határérték alá csökkentse a vizsgálati időszak végéig.  A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezés) volt, amelynél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és a szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.” [11.o]

„Fontos kihangsúlyozni, hogy az ivóvíztisztító kisberendezések engedélykötelesek, alkalmazásuk közegészségügyi kockázattal is járhat, amely kockázatok a helyes üzemeltetéssel és karbantartással csökkenthetők. Ki kell emelni, hogy nem minden víztisztító kisberendezés alkalmas a csapvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű és biztonságos csökkentésére. Érdemes az NNK által vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül választani.” [12.o.]

 [4] Nem megfelelő víztisztító választás kockázatai:
„A nitrit megjelenésének kockázatát az NNK laboratóriumi vizsgálatai is több kisberendezés esetében alátámasztották. A nitrit elsősorban a kisgyermekek tekintetében jelent egészségkockázatot. Szintén kockázatot jelenthet egyes típusok esetén a szervetlen ion tartalom, azon belül is az emberi szervezet számára fontos kalcium és magnézium tartalomra utaló összes keménység túlzott csökkenése. További közegészségügyi kockázatot jelenthet az ezüstözött aktívszénből vagy gyantából kioldódó ezüst tartalom, elsősorban a kisgyermekek tekintetében.” [31.o]

[5] Nem megfelelő tájékoztatás  kockázatai (forgalmazó felelőségi körébe tartozó)
„A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható. A kockázatok megfelelő üzemeltetéssel csökkenthetők, illetve megelőzhetők.”

 „Az ólomeltávolítási hatékonyságot termékenként vagy termékcsaládonként egyedileg szükséges értékelni, ehhez szükségesnek tartjuk egy vizsgálati módszertan kidolgozását, amely alapján az ólomeltávolítási hatékonyság a továbbiakban más termékeknél is értékelhető. Emellett az ivóvíz ólomtartalmának csökkentésében igazoltan hatékonyan működő termékek jelölésére javasolt kidolgozni egy lehetséges (pl. védjegy) rendszert.” [34.o.]

A kiemelések és a felhasznált kép az NNK <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> dokumentumból valók, megfelelő oldalhivatkozással. 

Soha nem látott részletességű vizsgálatot végzett a fogyasztóhelyi ivóvíz minőséggel kapcsolatban az NNK. 

Elkészültek a valós mérési adatokon alapuló  ólomkockázati besorolások, az ólom eltávolítására alkalmas víztisztítók eredményeit összefoglaló táblázat, és az eredmény értelmezéséhez szükséges útmutatók, szakmai és lakossági tájékoztatók. 

A munkát az NNK elvégezte: tájékozódás lehetősége adott. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé.

"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett."

A projekt legtöbbek által várt eredményét, az ólom eltávolítására tanúsított víztisztítók alkalmazhatóságát a lakosságnak szánt  összefoglaló értékelés 25. oldalán található táblázatban foglalta össze az NNK.

A vizsgálatok eredménye is rámutat az ivóvíz tisztításban részt vevők szakmai felkészültségének fontosságára, a korrekt tájékoztatás nyújtásának felelősségére. 
Az ivóvíz tisztító bizalmi termék: annak minőségéről, biztonságosságáról és az adott ivóvíz hálózatban történő alkalmazhatóságáról (vízkémiai szempontból) a fogyasztónak a vásárlást megelőzően kell meggyőződni. A tájékozódást, döntés-előkészítést segíti az NNK táblázata.

Az egyetlen, mindhárom szennyezettségi kategóriában korlátozások nélkül alkalmazható víztisztító a Doulton Ultracarb szűrőbetétet tartalmazó termékcsalád.

"A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek..." 

A projekt létjogosultságát a pályázat benyújtásakor az NNK 2017-ben az alábbiakkal indokolta:

"Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek, ezek közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki... károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten nézve jelentős társadalmi teher. Mintegy 25 éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ) csökkenését eredményezi. Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy ez a toxikus hatás jóval alacsonyabb vér-ólom szint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem is található biztonságosnak tekinthető vér-ólom szint."[1]

Az azóta eltelt időszak vizsgálatainak eredményei, módszertani útmutatók, számos szakmai és lakosságnak szánt tájékoztató anyag megállapításai a teljesség igénye nélkül:

"A projekten belül vizsgálatra kerül a hazai csapvizek ólom tartalma, illetve a határérték feletti ólom tartalmú csapvíznek kitett lakosság nagysága. Szintén vizsgálatra kerülnek az ólom-oldékonyságot befolyásoló vízminőségi tényezők. Az ólom egy közismert egészségkárosító anyag, de az ivóvíz általi ólom bevitel egészségi hatásai kevésbé vizsgáltak, így ennek vizsgálatát is tervezzük a projekt keretében. A csapvíz megfelelő ólom tartalmának biztosításához a végleges megoldás az ólomcsövek, illetve egyéb ólom tartalmú anyagok cseréje lenne.

Emellett ennek megvalósíthatóságáig különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jönnek, mint például a fogyasztási ponton történő vízkezelés különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekkel, illetve az épületek bemenő vizének kezelése az ólom-oldékonyság csökkentése érdekében. Ezek az átmeneti megoldási lehetőségek is vizsgálatra, értékelésre kerülnek a projekten belül. A projekt keretében elvégzendő kutatások eredményei alapján a fő célunk a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körben történő terjesztése, valamint szintén az eredményekre támaszkodva egy szakmapolitikai döntést megalapozó anyag összeállítása, amelyben a döntéshozók számára ismertetjük a probléma mértékét és lehetséges megoldási javaslatokat."

"A csapvíz ólomtartalmának becslésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által fejlesztett ólomkockázati kalkulátor [b] is segítséget nyújthat de a csapvíz ólomtartalma egyértelműen csak laboratóriumi vízvizsgálattal határozható meg."

 Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

hivatkozások:

[1] https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf

[a] https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html

[b] https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html)

[c] https://efop180.nnk.gov.hu/temak-konyezetegeszsegugy/51-olom-az-ivovizben/alkalmazasok-olom-az-ivovizben/ivoviz-olomtartalmanak-kockazati-szintjei.html  

[d] Ólom kockázati térképek: https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html

[e] Szakmai tájékoztató anyagok: https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-szakmai-tajekoztatok.html

[f] Összefoglaló jelentés…: https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

[g] Projekt tájékoztató: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/188-ivoviz

A magyar forgalmazási szabályozás a víztisztítókra olyan, hogy a döntés felelősségét a fogyasztóra, a választást segítő korrekt tájékoztatást a kereskedő lelkiismeretére bízza.
Nem mindegy, honnan tájékozódik, kitől kér és kap valódi, szakmailag naprakész információt és segítséget víztisztító vásárlása előtt a fogyasztó.

A folyadékpótlás fontosságának hangsúlyozása ma már nem újdonság.
Mint ahogyan az sem, hogy nem csupán a mennyiség, de a minőség is legalább ilyen lényeges. Divatos dolog a műanyag flakonok ellen a csapvíz fogyasztás mellett érvelni. Érdemes azt tudni, hogy a vezetékes víz a fogyasztóhelyen nem biztos, hogy ivóvíz minőségű, a jelenlegi költségszinten a fogyasztóhelyre nem juttatható el „másodlagos szennyezők” nélkül.

Szükségszerűen tartalmaz fertőtlenítőszert és a fertőtlenítés melléktermékeként képződő anyagokat, de a csővezetékek, szerelvények állapotától függően egészségre káros mértékben ólmot is.

Ez a tény nem mond ellent a sokat idézett kiváló eredményű statisztikáknak, hiszen a feladás helyén a víz minősége egészen biztosan megfelel a legszigorúbb előírásoknak is: nem tartalmaz egészségre káros szennyezőket a vízműnél, és az ellenőrző pontok zöménél.
Magyarországon a vezetékbe kerülő vizek összetétele, sótartalma optimális, minősége európai összehasonlításban is kiváló.
Szerintem a jelenlegi költségszinten a vezetéken keresztül a lehető legjobb minőségű vizet kapjuk, de elgondolkodtató, hogy ésszerű elvárás-e az, hogy a mosogatáshoz, mosáshoz, WC öblítéshez olyan minőségű vizet használjunk fel,mint amit szívesen meginnánk.

Gondolkodjunk másképp a vízről!

Vannak, akik egészen kis mennyiségben is megérzik a szabad aktív klórt, és nem tudják jóízűen elfogyasztani a csapvizet. Tapasztalatunk alapján a gyerekek különösen érzékenyek, így nem csupán gyermeki hóbort az, ha elutasítják a klóros csapvizet, még akkor is, ha valamivel ízesítjük.

A jó hír az, hogy ezek az un. másodlagos szennyezők megfelelő víztisztítóval a fogyasztás helyén eltávolíthatók. Minden csapvizet fogyasztónak szüksége lehet olyan megbízható víztisztítóra, amivel a felhasználás helyén tudja előállítani a kiváló minőségű ivóvizet (eltávolítani a másodlagos szennyezőket).

A megbízható víztisztító minden másodlagos szennyezőt eltávolít, nem csak az érzékszerveinkkel érezhetőt! A nem megfelelően kiválasztott víztisztító viszont többet ronthat a víz minőségén, mint amennyit használ, még akkor is, ha az íze, illata jobb a szűrt víznek.

Érdemes tudni azt, hogy az adott vízminőségi problémára alkalmas víztisztító kiválasztása vízkémiai és víztechnológiai ismeretet feltételez, a megfelelő technológia előnyeinek és hátrányainak mérlegelése szakmai feladat.

A magyar forgalmazási szabályozás jelenleg olyan, hogy a választást segítő korrekt tájékoztatást a forgalmazóra, a döntés felelősségét pedig a vásárlóra bízza.

A forgalmazási engedély megléte egy víztisztítóra önmagában semmire sem garancia, nem biztosítja azt, hogy az adott vezetékes víz szennyezőinek megfelelő a kiválasztott víztisztító.
A forgalmazási engedély elválaszthatatlan melléklete az az NNK szakvélemény (5-6 oldal), ami tartalmazza a víztisztítókra vonatkozó használati előírásokat, korlátozásokat, a biztonságos üzemeltetés feltételeit. Ez a szakvélemény tartalmazza azt is, mire vizsgálták az adott kisberendezést, azaz milyen szennyezőket távolít el biztonságosan a víztisztító.

Mivel minden csapvíz minőség más, ezért a szakvélemény íródhat feltételes módban is. Az adott vízminőségre vonatkozóan a laboratóriumi eredmények birtokában lehet felelős döntést hozni arról, hogy megfelelő és biztonságosan üzemeltethető lesz-e a víztisztító.

Magyarországon legkevesebb 746.000 vízfogyasztónál az ólom eltávolítás a legfontosabb csapvíz minőség javító feladat.

Szakirodalmi és laboratóriumi mérési tapasztalataink alapján az ólom beoldódása a vízbe sok paramétertől függ, semmi biztosíték nincsen pl. arra, hogy ha egy adott időpontban megfelel a vízminta az ólomszennyezésre előírt határértéknek, a rákövetkező napon nem fog határértéket meghaladó mértékben ólmot tartalmazni.

A 10ppb határértéket meghaladó ólomkoncentrációk esetében fontos, hogy a víztisztító alkalmassága NNK által tanúsított legyen. A tanúsítási összefoglaló jegyzőkönyv tartalmazza azt, milyen koncentráció tartományban milyen feltételekkel és korlátozásokkal használható a víztisztító. Ennek hiányában nem lehet felelős szakmai döntést hozni.

A Magyarországon forgalomban lévő víztisztítók többsége (bár lehet, ezt hirdeti magáról) nem alkalmas az ólom biztonságos eltávolítására.

A súlyosan egészségkárosító nehézfém különösen gyerekeknél, várandós nőknél okoz maradandó károsodást, a szervezetből nem ürül ki. Az NNK-nál a probléma súlyosságára való tekintettel külön munkacsoport alakult ennek monitorozására, a megoldási lehetőségek (háztartási víztisztítók) vizsgálatára.
Az NNK monitorozás eredményeként látjuk, hogy vannak olyan városrészek, ahol a határértéket sokszorosan meghaladó ólomkoncentráció is mérhető tartósan a csapvízben (kifolyatást követően is). Ezeknél a csapvizeknél csak olyan víztisztító jöhet szóba, ami célzottan ólom eltávolításra is rendelkezik engedéllyel és mérési jegyzőkönyvekkel és tanúsítvánnyal.

A fogyasztó által érzékelhető vízminőség javulást a legegyszerűbb aktívszenes szűrők is képesek produkálni, miközben a kémiai és/vagy mikrobiológiai tulajdonságai akár egészséget károsító mértékben romlanak.
A legtöbb aktívszenes szűrő működésének elején képes az ólmot megkötni, de azt véletlenszerűen visszaengedi a szűrt vízbe. Ezért fontos a megfelelő protokoll szerinti mérési jegyzőkönyvek adatainak ellenőrzése, nehogy a víztisztító többet ártson, mint amennyit használ.

A víztisztító bizalmi termék, megfelelő működését a fogyasztó vásárlást követően nem tudja otthonában ellenőrizni, ezért nagyon fontos a megfelelő forrásból történő tájékozódás (akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek, tanúsítási dokumentáció).

Az ólom eltávolítására sokáig csak a teljes sótalanítás (RO, desztilláció) volt a megoldás. Ezek üzemeltetése nagy odafigyelést, fegyelmet igényel, nem beszélve az RO technológiából adódó vízveszteségről, helyigényről, energiaigényről és az áráról.

A néhány éve megjelent, az aktívszénen kívül speciális szűrőanyagot is tartalmazó szűrőbetétek biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos alternatívát jelentenek a reverz-ozmózis technológiák mellett.
Az integrált szűrőbetétek akár 4-5 szűrési funkciót egyesítenek egy szűrőbetéten belül, ezzel biztosítva a kiemelkedő költséghatékonyságot, környezetkímélést.

A lehetőség tehát adott, a magyar piacon is elérhetők már minősített, megbízható víztisztítók, így bármelyikünk csapvize lehet egészséges, kristálytiszta, ólommentes. Elérhető környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes alternatíva a palackozott vizek mellett.

A választás és a döntés felelőssége a vásárlóé, érdemes szakértő segítségét kérni, ha szükséges!

Azari Katalin vegyészmérnök (1990BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium

NNK kapcsolódó segédanyagai:

https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/486-kerdesek-es-valaszok-a-vizben-levo-olomro.html
 
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok.html