Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


2020.okt.07.
Írta: vízkémia Szólj hozzá!

AquaChallenge: igyál ivóvizet!

Ha nem érzed elég jónak a csapvizet, válassz egy megbízható víztisztítót!

A magyar forgalmazási szabályozás a víztisztítókra olyan, hogy a döntés felelősségét a fogyasztóra, a választást segítő korrekt tájékoztatást a kereskedő lelkiismeretére bízza.
Nem mindegy, honnan tájékozódik, kitől kér és kap valódi, szakmailag naprakész információt és segítséget víztisztító vásárlása előtt a fogyasztó.

 

02_content_image_15.jpg

A folyadékpótlás fontosságának hangsúlyozása ma már nem újdonság.
Mint ahogyan az sem, hogy nem csupán a mennyiség, de a minőség is legalább ilyen lényeges. Divatos dolog a műanyag flakonok ellen a csapvíz fogyasztás mellett érvelni. Érdemes azt tudni, hogy a vezetékes víz a fogyasztóhelyen nem biztos, hogy ivóvíz minőségű, a jelenlegi költségszinten a fogyasztóhelyre nem juttatható el „másodlagos szennyezők” nélkül.

Szükségszerűen tartalmaz fertőtlenítőszert és a fertőtlenítés melléktermékeként képződő anyagokat, de a csővezetékek, szerelvények állapotától függően egészségre káros mértékben ólmot is.

 

Ez a tény nem mond ellent a sokat idézett kiváló eredményű statisztikáknak, hiszen a feladás helyén a víz minősége egészen biztosan megfelel a legszigorúbb előírásoknak is: nem tartalmaz egészségre káros szennyezőket a vízműnél, és az ellenőrző pontok zöménél.
Magyarországon a vezetékbe kerülő vizek összetétele, sótartalma optimális, minősége európai összehasonlításban is kiváló.
Szerintem a jelenlegi költségszinten a vezetéken keresztül a lehető legjobb minőségű vizet kapjuk, de elgondolkodtató, hogy ésszerű elvárás-e az, hogy a mosogatáshoz, mosáshoz, WC öblítéshez olyan minőségű vizet használjunk fel,mint amit szívesen meginnánk.

Gondolkodjunk másképp a vízről!


Vannak, akik egészen kis mennyiségben is megérzik a szabad aktív klórt, és nem tudják jóízűen elfogyasztani a csapvizet. Tapasztalatunk alapján a gyerekek különösen érzékenyek, így nem csupán gyermeki hóbort az, ha elutasítják a klóros csapvizet, még akkor is, ha valamivel ízesítjük.

A jó hír az, hogy ezek az un. másodlagos szennyezők megfelelő víztisztítóval a fogyasztás helyén eltávolíthatók. Minden csapvizet fogyasztónak szüksége lehet olyan megbízható víztisztítóra, amivel a felhasználás helyén tudja előállítani a kiváló minőségű ivóvizet (eltávolítani a másodlagos szennyezőket).

A megbízható víztisztító minden másodlagos szennyezőt eltávolít, nem csak az érzékszerveinkkel érezhetőt! A nem megfelelően kiválasztott víztisztító viszont többet ronthat a víz minőségén, mint amennyit használ, még akkor is, ha az íze, illata jobb a szűrt víznek.

Érdemes tudni azt, hogy az adott vízminőségi problémára alkalmas víztisztító kiválasztása vízkémiai és víztechnológiai ismeretet feltételez, a megfelelő technológia előnyeinek és hátrányainak mérlegelése szakmai feladat.


A magyar forgalmazási szabályozás jelenleg olyan, hogy a választást segítő korrekt tájékoztatást a forgalmazóra, a döntés felelősségét pedig a vásárlóra bízza.

 

A forgalmazási engedély megléte egy víztisztítóra önmagában semmire sem garancia, nem biztosítja azt, hogy az adott vezetékes víz szennyezőinek megfelelő a kiválasztott víztisztító.
A forgalmazási engedély elválaszthatatlan melléklete az az NNK szakvélemény (5-6 oldal), ami tartalmazza a víztisztítókra vonatkozó használati előírásokat, korlátozásokat, a biztonságos üzemeltetés feltételeit. Ez a szakvélemény tartalmazza azt is, mire vizsgálták az adott kisberendezést, azaz milyen szennyezőket távolít el biztonságosan a víztisztító.

Mivel minden csapvíz minőség más, ezért a szakvélemény íródhat feltételes módban is. Az adott vízminőségre vonatkozóan a laboratóriumi eredmények birtokában lehet felelős döntést hozni arról, hogy megfelelő és biztonságosan üzemeltethető lesz-e a víztisztító.

 

Magyarországon legkevesebb 746.000 vízfogyasztónál az ólom eltávolítás a legfontosabb csapvíz minőség javító feladat.

 

Szakirodalmi és laboratóriumi mérési tapasztalataink alapján az ólom beoldódása a vízbe sok paramétertől függ, semmi biztosíték nincsen pl. arra, hogy ha egy adott időpontban megfelel a vízminta az ólomszennyezésre előírt határértéknek, a rákövetkező napon nem fog határértéket meghaladó mértékben ólmot tartalmazni.

A 10ppb határértéket meghaladó ólomkoncentrációk esetében fontos, hogy a víztisztító alkalmassága NNK által tanúsított legyen. A tanúsítási összefoglaló jegyzőkönyv tartalmazza azt, milyen koncentráció tartományban milyen feltételekkel és korlátozásokkal használható a víztisztító. Ennek hiányában nem lehet felelős szakmai döntést hozni.

A Magyarországon forgalomban lévő víztisztítók többsége (bár lehet, ezt hirdeti magáról) nem alkalmas az ólom biztonságos eltávolítására.

 

A súlyosan egészségkárosító nehézfém különösen gyerekeknél, várandós nőknél okoz maradandó károsodást, a szervezetből nem ürül ki. Az NNK-nál a probléma súlyosságára való tekintettel külön munkacsoport alakult ennek monitorozására, a megoldási lehetőségek (háztartási víztisztítók) vizsgálatára.
Az NNK monitorozás eredményeként látjuk, hogy vannak olyan városrészek, ahol a határértéket sokszorosan meghaladó ólomkoncentráció is mérhető tartósan a csapvízben (kifolyatást követően is). Ezeknél a csapvizeknél csak olyan víztisztító jöhet szóba, ami célzottan ólom eltávolításra is rendelkezik engedéllyel és mérési jegyzőkönyvekkel és tanúsítvánnyal.

A fogyasztó által érzékelhető vízminőség javulást a legegyszerűbb aktívszenes szűrők is képesek produkálni, miközben a kémiai és/vagy mikrobiológiai tulajdonságai akár egészséget károsító mértékben romlanak.
A legtöbb aktívszenes szűrő működésének elején képes az ólmot megkötni, de azt véletlenszerűen visszaengedi a szűrt vízbe. Ezért fontos a megfelelő protokoll szerinti mérési jegyzőkönyvek adatainak ellenőrzése, nehogy a víztisztító többet ártson, mint amennyit használ.

A víztisztító bizalmi termék, megfelelő működését a fogyasztó vásárlást követően nem tudja otthonában ellenőrizni, ezért nagyon fontos a megfelelő forrásból történő tájékozódás (akkreditált vizsgálati jegyzőkönyvek, tanúsítási dokumentáció).


Az ólom eltávolítására sokáig csak a teljes sótalanítás (RO, desztilláció) volt a megoldás. Ezek üzemeltetése nagy odafigyelést, fegyelmet igényel, nem beszélve az RO technológiából adódó vízveszteségről, helyigényről, energiaigényről és az áráról.

A néhány éve megjelent, az aktívszénen kívül speciális szűrőanyagot is tartalmazó szűrőbetétek biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos alternatívát jelentenek a reverz-ozmózis technológiák mellett.
Az integrált szűrőbetétek akár 4-5 szűrési funkciót egyesítenek egy szűrőbetéten belül, ezzel biztosítva a kiemelkedő költséghatékonyságot, környezetkímélést.

A lehetőség tehát adott, a magyar piacon is elérhetők már minősített, megbízható víztisztítók, így bármelyikünk csapvize lehet egészséges, kristálytiszta, ólommentes. Elérhető környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes alternatíva a palackozott vizek mellett.

A választás és a döntés felelőssége a vásárlóé, érdemes szakértő segítségét kérni, ha szükséges!

 

Azari Katalin vegyészmérnök (1990BME)
Vízkutató Vízkémia Kft. Akkreditált Laboratórium



NNK kapcsolódó segédanyagai:
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/486-kerdesek-es-valaszok-a-vizben-levo-olomro.html
 
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok.html 
 

Brutális ólomszennyezés a csapvízben!

Kinek a feladata / felelőssége?

 

A határérték több, mint 50-szerese!
A XI. kerületi társasház 7. emeleti vízmintái döbbenetes ólomszennyezést mutatnak! Kinek a felelőssége az, hogy ebben a házban a lakók eddig nem tudtak erről a súlyos ólomszennyezésről? 

Ólom kockázat értékelés
 a 200731-1150 vizsgálati jegyzőkönyv alapján

A hosszú távú ólomexpozíció kockázat értékelése szempontjából figyelembe vettük az alábbi megfontolásokat:

·          A WHO ideiglenes, irányadó határértéke: 10ppb. Ez nem egészségügyi hatáselemzésen alapuló un. betegség „mikro kockázati” határérték, meghatározásánál a praktikusan elérhető mérésanalitikai és vízkezelési szempontokat vették figyelembe.

·          A WHO ajánlása szerint kisgyerekekre és várandós nőkre nincsen biztonságosnak tekinthető vérólom szint, amiből következően ilyen ivóvíz ólomkoncentráció sem határozható meg.

·          Az ólomkioldódást számtalan állandóan változó paraméter befolyásolja, a mintavételt a lehető legnagyobb ólomkoncentrációra modellezve kell végrehajtani. A mintavételből adódó kockázattal (nem a lehető legnagyobb koncentrációt modellezve vették a mintát) számolni kell. 

 

A 200731-1150 munkaszámon vizsgált vízminták ólomtartalma többszörösen meghaladja az irányadó 10ppb WHO határértéket.

 

Az ólom a szervezetben felhalmozódó, súlyosan egészség károsító nehézfém, a magyar egészségügyi szakhatóság (NNK) Ólom munkacsoportjának állásfoglalása alapján: „…mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. víztisztítóval kezelt víz, ásványvíz) felhasználása javasolt ivás és ételkészítés céljából…”

 

Az ólomcsövek, szerelvények cseréjéig megbízható megoldást jelenthet az ólomszennyezés eltávolítására minősített (NNK ólomproject keretén belül célzottan ólom eltávolítására bevizsgált) ivóvíz utótisztító kisberendezés használata, annak előnyei és hátrányainak mérlegelése mellett.

Felhívom figyelmét, hogy erre a magas ólomszennyezésre még az ólomra célzottan bevizsgált (NSF/ANSI 53Pb minősített) szűrők többsége is csak kapacitás meghatározás és ebből következő mérlegelést követően lehet biztonságos.
A víztisztítók hatékonyságának ellenőrzése, az ólom eltávolítás teljes életciklusra vonatkozó igazolása az NNK (magyar egészségügyi szakhatóság) hatásköre.

a víztisztító ólomeltávolítási képessége a szűrő állapotától (pl. milyen régen használja, mennyi vizet kezeltek már vele) nagyban függ. A forgalmazó által a szűrőre megadott általános élettartam és az ólomeltávolítási képességre vonatkozó élettartam eltérő lehet.” [NNK]

 

Javaslat víztisztító kisberendezésre:

Vezetékes vizeink ásványi anyag összetétele kiegyensúlyozott, így olyan módszert érdemes választani, ami a víz ásványi anyag összetételének megtartása mellett megbízhatóan távolítja el az egészségre káros (trihalometánok, ólom) és a víz élvezeti értékét rontó anyagokat.

A víztisztító kiválasztásánál ezen kívül mérlegelési szempontként ajánlom az üzemeltetés során keletkező műanyag hulladék illetve a hulladékvíz, valamint az üzemeltetés során szükséges fertőtlenítéshez felhasznált vegyszerek miatti környezet terhelés minimalizálását.

 

A víz ólom szennyezésének biztonságos eltávolítására alkalmas víztisztítókat az NNK erre a célra kidolgozott protokoll alapján minősíti. A szűrőbetét teljes életciklusának több ellenőrzőpontján vett vízminták részletes elemzését követően ez a minősítés tartalmazza a biztonságos üzemeltetés feltételeit is, melyről az NNK Ólom Munkacsoportjánál tájékoztatás kérhető. Az EU támogatott program hivatalos zárásáig nincs mód részeredmény közlésére, így az NNK nem nevezhet meg konkrét víztisztítót, viszont fogyasztói kérdésre válaszolva (rákérdezve a terméknévre), az eredményekről adhat tájékoztatást, amit az érintett forgalmazóknak megküldtek és hamarosan az NNK honlapról is elérhető lesz.
 

Laboratóriumi vizsgálataink alapján csapvizére a Doulton UltraCarb 4in1 szűrőbetétet ajánlom.

Integrált kialakítása biztosítja a kivételesen gazdaságos, biztonságos üzemeltetést és a könnyű üzembe helyezést. Az NNK 320ppb ólomszennyezésre is tökéletes, 100%-os eltávolítást igazolt.
A víztisztító vízvezeték rendszerbe illeszthetősége (vízminőségi szempontból) szakmai megfontolást igényel, amennyiben központi vízkezelést (lágyítás, vastalanítás, egyéb) is alkalmaznak.

  

 Azari Katalin                                                                      
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
labor@vizkemia.hu


süti beállítások módosítása