Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


2022.sze.29.
Írta: vízkémia Szólj hozzá!

Ólomexpozíciót megelőző témahét - Magyarországon?!

Vajon hány szülő ad kisgyermekének  ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

1600x900_twitter_getthefacts_nlppw2022.jpg

A WHO minden évben megrendezi az „ólomexpozíció megelőzés témahetet” [ILPPW - international-lead-poisoning-prevention-week],  amelyen belül pl. Amerikában az ivóvíz általi ólomexpozíció külön témanapot kap évről-évre. A cél a prevenció, a minél szélesebb kört elérő tájékoztatáson keresztül. A csapvíz általi ólomexpozíció teljes mértékben kiküszöbölhető, megfelelő fogyasztói magatartással, ezért rendkívüli jelentőségű az érintettek tájékoztatása.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az NNK felmérése szerint a fővárosban mintegy 50.000, a vidéki nagyvárosokban további 32.000 épülettömb van, ahol a csapvíz ólomszennyezése "legalább magas kockázatú” [az NNK által publikált fővárosi térképen piros színnel jelöltek].

1olomterkep.jpg

EU támogatott projekt keretében számos „eredményterméket” elkészített az NNK Ólom Munkacsoportja. Az ólomtérképeken kívül rendelkezésre áll többféle szakmai útmutató, lakossági tájékoztató és nem utolsó sorban az azonnali és környezetkímélő megoldást biztosító, POU víztisztítók ólomeltávolítási hatékonyságának, megbízhatóságának tanúsítási vizsgálata is.

A tanulmányok, tájékoztatók többsége 2éve publikus (2020 szeptember végén felkerült az NNK honlapjára), a projekt eredménye a gyakorlatban mégsem tapasztalható. Tudomásom szerint mai napig nem történt meg pld. a gyermek intézményekben rendelkezésre álló csapvíz ólomszennyezés kockázatának tervszerű monitorozása, pedig ennek szükségességére az NNK külön publikációban hívta fel a figyelmet.

Nem történt meg az érintettek szakszerű és hatékony tájékoztatása, és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés támogatása sem biztosított.


Magyarországon a csapvíz általi ólomexpozíció megelőzés legfontosabb eleme a felvilágosítás, az érintettek megfelelő tájékoztatása lenne. Miközben minden információ rendelkezésre áll: az érintettek körétől a biztonságos megoldásig, nem történt érdemi előrelépés a megelőzést illetően! 

Az EU ivóvíz direktívája is hangsúlyozza a megelőzés fontosságát, a fogyasztóhelyen(!) mérendő ólomkoncentráció 10ppb-ről 5ppb-re való csökkentése is ezt a célt szolgálja.

Az új EU direktíva szerinti 5ppb határértéknek való megfelelést 2036. január 12-ig kell biztosítani,

de ez szerintem nem jelentheti azt, hogy (több tárcát érintő egyeztetésekre való hivatkozással) még a tájékoztatással is ráérünk,  és addig minden rendben van!


Vajon hány szülő ad addig kisgyermekének - fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva, a releváns vízminőségi adatok vagy az általa használt víztisztító ólom-eltávolító képességének hiánya miatt -  ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

Semmit sem kell kitalálni!


Amerikában néhány évvel előttünk járnak. Számos állami és civil szervezet dolgozik együtt, összehangoltan a cél érdekében. Az információ átadáshoz szükséges segédanyagok elérhetők, csupán lefodítani és adaptálni kell őket (a magyar adatokat behelyettesíteni).
HBBF civil szervezet tájékoztatója jó kiindulás lehet: https://hbbf.org/lead-drinking-water.

 

 

pregnancy.png

"The LCR established a Pb action level (AL) of 15 μg/L and a maximum contaminant level goal (MCLG) of zero.
The Pb action level is based on feasibility of public water systems to control corrosion in their distribution systems and is not a health benchmark for Pb in drinking water.
The Pb action level is exceeded if the concentration of the 90th percentile first draw tap sample (collected after a minimum LEAD 5. POTENTIAL FOR HUMAN EXPOSURE 400 stagnation period of 6 hours from high risk sites) exceeds 15 μg/L (EPA 2016a).
If the Pb AL is exceeded, the LCR can require public water systems to take steps to minimize the risk of Pb exposure that may include source water monitoring/treatment, public education, water quality monitoring, implementing corrosion control treatment, and Pb service line replacement.
In October 2019, EPA proposed significant changes to the LCR (EPA 2019a). These changes include:
(1) identify areas most in need of remediation of Pb service lines;
(2) establish a trigger level of 10 μg/L for requiring corrosion control in drinking water systems that do not currently treat for corrosion;
(3) require water system to replace Pb service lines;
(4) increase sampling reliability by prohibiting pre-stagnation flushing and other methods;
(5) require systems to notify customers of action level exceedance within 24 hours; and
(6) protect children in schools by expanding testing at drinking water outlets.
[https://atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp13.pdf]

Az amerikai programhétről: 
https://www.cdc.gov/nceh/lead/national-lead-poisoning-prevention-week.htm

Ólom az ivóvízben - megelőzés fontossága:
https://www.cdc.gov/nceh/lead/prevention/sources/water.htm

 

Wekerlei kisgyermekes szülők figyelem!

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…

 wekerle.pngWekerle ólomkockázati térképe [forrás:NNK] - még a 10mikrogramm/L  határértékhez hasonlítva

 

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…  Az Irányelv átdolgozásában megadott célérték 5 µg/l, amelyet a szolgáltatási ponton 2036. január 12-ig kell elérni, emellett az Irányelv előírja az elsőbbségi épületek esetén az ólomkockázat felmérését.
Az ivóvíz minőségnek a fogyasztói csapon kell a minőségi előírásoknak megfelelnie.” NNK [1].

Sajnos a 2036. januári határidő túl messze van ahhoz, hogy a sérülékeny korban lévő gyermekeink egészség megőrzése napjainkban központilag irányított legyen...ráadásul az ólomkockázat értékelése még a 10 mikrogramm/L  határértékhez való hasonlításon alapult.
Az utóbbi időszakban viszont számos amerikai tanulmány született, amely egyértelműen zéro toleranciát ír elő a csapvíz ólomszennyezésére vonatkozóan.

Wekerlén a csapvíz ólomszennyezésének hangsúlyozásán kívül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy már vannak 100%-os biztonságot garantáló tanúsított ivóvíz tisztítók!

Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az egészséges ivóvíz a vezetékes vízből biztosítható legyen. Wekerlén is, ahol a csapvíz ólomszennyezése „legalább magas kockázatú” a háztartások több, mint 30%-ában. 

 

Vannak már olyan bevizsgált, ólomra tanúsított fogyasztóhelyi víztisztítók, amik a Wekerlén mérhető akár extrém magas ólomszennyezésre is biztonságosak. Érdemes tudni azt, hogy nem minden forgalomban lévő víztisztító alkalmas az ólom megbízható eltávolítására! Az NNK által célzottan bevizsgált víztisztítók vizsgálati eredményei publikusak, az összefoglaló táblázat alapján bárki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást [2].

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban állunk rendelkezésre vízvizsgálatokkal, ólom kockázat értékeléssel, ivóvíz tisztító tanácsadással. 

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

hivatkozások:
[1] NNK publikáció: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[2] összefoglaló táblázat 25.oldal


Ki fog hitelesen és a lakosság számára is érthetően tájékoztatni?

Pánikkeltés helyett...mérési adatok és módszertani útmutató

2021. Október
Update: az NNK után az újságírók is elvégezték feladatukat. Számos ismertető cikk jelent meg az ólomtérképek értelmezésével, a víztisztítók kiválasztásának fontosságával kapcsolatban. 
2020. Október
A 42 oldalas hiánypótló összeállítás elsősorban szakemberek számára készült, az ólom munkacsoport közel 3 éves kutatási eredményeinek megállapításait, a megoldási lehetőségeket és azok kommunikációjához fontos üzeneteket tartalmazza. [1], [2]
„Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes családok és a várandós nők, valamint a gyermekintézmények tájékoztatása.”

1olomterkep.jpg
frisített ólomkockázati térkép (valós mérési eredményeken alapuló) forrás: NNK honlap
 
A kérdés az, ki fogja ezt szakszerűen végezni?
 
Az útmutató által is felvázolt egészségkockázat végleges kizárása nem megy egyik napról a másikra, mint ahogyan a probléma ismertetése és az érintettek tájékoztatása sem kockázatmentes.
A tájékoztatási stratégiát a szakmai szempontok mellett a lakosság számára is elérhető és értelmezhető módon érdemes megtervezni.

A tájékoztatás szakszerűsége mellett az azonnal elérhető megoldás bemutatásával elkerülhető pl. a pánikhangulat, a felelős keresés vagy a tehetetlenség érzéséből következő probléma tagadás.

A nehezen kivitelezhető végleges megoldással szemben (csővezetékek cseréje) a víztisztító kisberendezések azonnali megoldást jelenthetnek.
A feltételes mód alkalmazása szándékos:  a biztonságos megoldás kiválasztása olyan vízkémiai ismereteket igényel, amivel nem csak az érintett lakosság, de a víztisztítót forgalmazók többsége sem rendelkezik.[3]
 
Sajnos megalapozott az a félelem, hogy "a nem megfelelően kiválasztott víztisztító okozta vízminőség romlás nagyobb kockázattal jár, mint a kezeletlen vízben lévő szennyezés". [4]
 
Hiába lelhető fel az NNK honlapján a tanúsított víztisztítók listája, ha az érintettekhez nem jut el az információ, és/vagy nincs annyi vízkémiai ismeretük, hogy megértsék ennek jelentőségét.
(Pl. a magyar piacon is megjelentek a hamisított, „után gyártott” kerámiabetétes víztisztítók, rendkívül agresszív marketinggel támogatva, és azok a "szakértők" is, akik interneten árulnak mindenre megfelelő víztisztítót.) [3]

A tájékoztatásban részt vevőknek fontos szerepe van, ezzel egyidejűleg a felelősség is vitathatatlan.
Sürgető a víztisztítók forgalmazásában érdekelt szereplők szakmai felkészítése, hogy korrekt tájékoztatással segítsék, ne pedig elbizonytalanítsák a megoldást keresőket. [5]  
Nem várható el, hogy minden érintett magánember naprakészen tájékozódjon a legújabb vízkezelési technológiákkal kapcsolatban, de az fontos, hogy legalább a szakértőként nyilatkozók "képben legyenek".

Az is nehezen képzelhető el, hogy a lakosság olyan szinten ismerje a vízkémiát, ami szükséges a megfelelő víztisztító kiválasztásához, de a körültekintő tájékozódás fontossága talán számukra is értelmezhető és ezért fontos kommunikációs üzenet.

A módszertani útmutató elsősorban a szakembereknek nyújt segítséget. Az első 6 fejezet az alapvető tudnivalókat és a főbb üzeneteket tartalmazza.
A VII. fejezet részletesebb szakmai háttéranyag azoknak, akik egy-egy téma iránt érdeklődnek és az alkalmazott módszertant, szakirodalmi hátteret is szeretnék megismerni.
 
"Az ivóvíz általi ólombevitel a fogyasztó tudatos döntésével jelentősen csökkenthető, így a téma szempontjából a lakosság tájékoztatása kiemelt jelentőségű. Emiatt a Munkacsoport egyik fő célja a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körű elérhetővé tétele volt."
 
Úgy érzem, az első célkitűzést ennek a kiadványnak sikerült teljesíteni.
Hiánypótló, ami valódi segítség lehet orvosok, ápolók, gyerekintézményekben dolgozók számára és a -biztonságos megoldás megtalálását segíteni szándékozó - víztisztítót forgalmazók részére is.

Hasznos azok számára is, akik valós képet szeretnének kapni a csapból folyó víz minőségével kapcsolatban.
Magyarországon bárhol biztosítható az ólommentes, egészséges ivóvíz a vezetékes vízből!
Jó lenne, ha ez nem a kommunikáción "bukna el". [b]
 
A tájékoztatásnak, az ismeret terjesztésnek minden eddiginél fontosabb a szerepe.

Szakszerű
kommunikációval a jelenlegi rendszerben lévő bizonytalanságok, anomáliák teljes mértékben kiküszöbölhetők.[a]
 
A szakhatóság a feladatát elvégezte. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé. A kérdés az, ki fog szakszerűen tájékoztatni?
Kiemelések az NNK „Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz 3.verzió” megállapításai közül.


ábra: Nyitott Laboratórium" programból származó csapnyitási (RDT) minták ólomtartalma az épületkor bontásában [28.o] 

[1] Érintett családok:
„A fővárosi épületek 8%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17%-a magas kockázatú, 64%-a közepes kockázatú, 7%-a alacsony kockázatú és 3%-a nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épület-tömbben, kb. 50.000 épületben, kb. 620.000 fő él. Az 5000 fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2%-a magas, 4%-a közepes, 23%-a alacsony és 70%-a nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5000 fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben kb. 134.000 fő él, kb. 32.000 épületben” [26.o.]

„Tapasztalataink alapján megerősítést nyert, hogy a régi, 1945 előtti épületek a leginkább kockázatosak az ivóvízbe oldódó ólom szempontjából, de pusztán az épületkor ismerete nem elég a pontos kockázat megítéléséhez. Szintén jól látszik, hogy az ivóvíz ólomtartalma egy épületen belül igen változatos lehet, egy mintavételi pont (pl. lakás) nem jellemzi az egész épületet. Egy épület érintettségét alapos kockázatértékeléssel és szükség esetén jól megtervezett vizsgálatokkal lehet megfelelően megítélni, ehhez nyújt segítséget a projekt keretein belül elkészített „Módszertan az épületeken belüli ivóvízhálózat ólomforrásainak felderítésére, kockázatfelmérésére” c. dokumentum 2. verziója.” [41.o]

 [2]  Egészséghatások
„Az újabb kutatások alapján gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nincsen, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell. A szervezetbe bejutó ólom akár hosszú időn át raktározódhat a csontokban, ahonnan például várandósság során vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabadulhat, és a véráramba juthat…

Az ólomexpozíció szempontjából a káros egészséghatások tekintetében érzékeny csoportok a gyermekek és a szülőképes korú nők. Több kutatás kimutatta a csapvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek, valamint az ólom káros hatásainak összefüggését. Az ivóvíz általi ólombevitel hosszú távú, kis dózisú ólombevitelt jelenthet, így leginkább a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatások emelhetők ki.” [15.o.]

 „Bármilyen úton bevitt ólom káros egészséghatása a vér ólomtartalmán keresztül érvényesül, így ezzel van összefüggésben. Több kutatás is vizsgálta az ivóvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek az összefüggését, az eredmények alapján a csapvíz általi ólombevitel mértéke a vérólomszintet növeli. Az ivóvíz általi ólombevitel esetén alacsony szintű, hosszan tartó krónikus hatásokkal kell foglalkozni, akut ólommérgezés ennél a beviteli útnál nem jellemző.

Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek. Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.

Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak.” [38.o.]

”Összefoglalva megállapítható a tünetek és elváltozások néhány kivétellel nagyobb arányban fordulnak elő azon iskolákban, amelyek magasabb ólomkockázatúnak minősített területen helyezkednek el. Mivel az esetszámok egyes kategóriákban igen alacsonyak voltak, az különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Jelen eredmények alapján érdemes lenne hasonló elemzést elvégezni nagyobb tanulószámot tartalmazó adatbázison, lehetőleg a teljes országos adatbázison. [39.o.]

 [3] Megoldási lehetőségek:
„Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes felújítása jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: ivóvíztisztító kisberendezések vagy termékek) alkalmazása.” [10.o.]

 „Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések alkalmasak a csapvíz ólom koncentrációjának jelentős csökkentésére, egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is. Nem minden típus volt alkalmas arra, hogy nagy ólomkoncentrációjú csapvíz ólomtartalmát is biztonságos, határérték alá csökkentse a vizsgálati időszak végéig A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezés) volt, amelynél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és a szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.” [11.o]

„Fontos kihangsúlyozni, hogy az ivóvíztisztító kisberendezések engedélykötelesek, alkalmazásuk közegészségügyi kockázattal is járhat, amely kockázatok a helyes üzemeltetéssel és karbantartással csökkenthetők. Ki kell emelni, hogy nem minden víztisztító kisberendezés alkalmas a csapvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű és biztonságos csökkentésére. Érdemes az NNK által vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül választani.” [12.o.]

 [4] Nem megfelelő víztisztító választás kockázatai:
A nitrit megjelenésének kockázatát az NNK laboratóriumi vizsgálatai is több kisberendezés esetében alátámasztották. A nitrit elsősorban a kisgyermekek tekintetében jelent egészségkockázatot. Szintén kockázatot jelenthet egyes típusok esetén a szervetlen ion tartalom, azon belül is az emberi szervezet számára fontos kalcium és magnézium tartalomra utaló összes keménység túlzott csökkenése. További közegészségügyi kockázatot jelenthet az ezüstözött aktívszénből vagy gyantából kioldódó ezüst tartalom, elsősorban a kisgyermekek tekintetében.” [31.o]

[5] Nem megfelelő tájékoztatás  kockázatai (forgalmazó felelőségi körébe tartozó)
A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható. A kockázatok megfelelő üzemeltetéssel csökkenthetők, illetve megelőzhetők.”

 „Az ólomeltávolítási hatékonyságot termékenként vagy termékcsaládonként egyedileg szükséges értékelni, ehhez szükségesnek tartjuk egy vizsgálati módszertan kidolgozását, amely alapján az ólomeltávolítási hatékonyság a továbbiakban más termékeknél is értékelhető. Emellett az ivóvíz ólomtartalmának csökkentésében igazoltan hatékonyan működő termékek jelölésére javasolt kidolgozni egy lehetséges (pl. védjegy) rendszert.” [34.o.]

A kiemelések és a felhasznált kép az NNK <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> dokumentumból valók, megfelelő oldalhivatkozással. 

 






Milyen vizet iszol a munkahelyeden?

Mire érdemes figyelni, ha az ivóvizet hálózativíz adagoló biztosítja...

doultonviztisztito.jpg

Az, hogy egy adott munka környezetben az egészséges ivóvíz biztosítása hogyan oldható meg környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes módon, számos paramétertől függ.

Magyarországon -néhány ritka kivételtől eltekintve- a szolgáltatott vezetékes víz elég jó minőségű ahhoz, hogy   felhasználható legyen ivóvíz célra is (ha szükséges, megfelelő kezelést követően).

Ha a vezetékes víz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek vagy valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vezetékes víz, kézenfekvő lehet a hálózati-víz adagoló (hűtés, melegítés, szénsav adagolás, aktívszenes szűrés stb. biztosító) és/vagy víztisztító berendezés alkalmazása. Egyre több munkahelyen találkozunk ilyen megoldással.

Üdvözlendő ez a tendencia, ugyanakkor mérési tapasztalatok is alátámasztják azt a sajnálatos tényt, hogy a kívülről exkluzív kivitelű adagoló automaták, víztisztítók „beltartalma” sokszor nem éri el a minimálisan elvárható minőségi színvonalat sem. Jó esetben csak nem javít, de sokszor a vízadagolóban használt szűrő ront a vezetékes víz (kémiai és bakteriológiai) tulajdonságain - még akkor is, ha a víz érzékszervi tulajdonságai javulnak.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak nem része a vízminőség javításának ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a készülékeknek [1]. 
Az ivóvíz vételi helyek ellenőrzése kapcsán tapasztalt vízminőségi problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra.
A hálózati-víz adagolók, víztisztítók kiválasztásánál nem csupán az a lényeg, hogy milyen az adagolóból vételezhető víz íze, hőmérséklete vagy hogy  mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül az automata - a választásnál a minimum szempont az, hogy a vezetékes víz minősége kémiai és/vagy bakteriológiai szempontból az adagolót követően ne romoljon.

A vízadagolóból vételezhető víz jó íze az esetek többségében hamis biztonságérzetet kelt: a potenciális kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással. 

Ha hálózati vízadagoló automatával vagy víztisztítóval biztosítják az ivóvizet, fontos meggyőződni arról, hogy az alkalmazott víztisztító megfelelő-e az adott minőségű vezetékes víz kezelésére.
Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.

Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban alkalmazott víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen (ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni [1]).
Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, az adagoló üzemeltetőjétől olyan vízkezelést kell kérni, ami hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2].

A biztonságérzeten túl ez a megoldás anyagi előnnyel is jár: ha a vízadagolót tanúsított szűrőbetéttel [3] szerelik, nem szükséges elvégezni havi rendszerességgel azokat a vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat, amelyek a dolgozókat tájékoztatják az adagolóból vételezhető ivóvíz minőségéről; elegendő a szűrőbetét vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni a dolgozók számára).

Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal.

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

   

[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." eljárásrend [pdf]

[2] Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel. A Doulton Ultracarb engedély száma: BP/FNEF-TKI/09320-2/2018.

[3] 2020 augusztusi információ szerint jelenleg a magyar piacon az adagolókba szerelhető szűrőbetétek között a Doulton Ultracarb már rendelkezik ilyen vizsgálati eredményekkel. Az NNK a Doulton Ultracarb szűrőbetétet EU támogatott program keretében vizsgálta, melynek összefoglaló jelentése még nem készült el. A nyilvánosságra hozatalig a lezárt vizsgálati eredményekről írásos vélemény kérhető.

Brutális ólomszennyezés a csapvízben!

Kinek a feladata / felelőssége?

 

A határérték több, mint 50-szerese!
A XI. kerületi társasház 7. emeleti vízmintái döbbenetes ólomszennyezést mutatnak! Kinek a felelőssége az, hogy ebben a házban a lakók eddig nem tudtak erről a súlyos ólomszennyezésről? 

Ólom kockázat értékelés
 a 200731-1150 vizsgálati jegyzőkönyv alapján

A hosszú távú ólomexpozíció kockázat értékelése szempontjából figyelembe vettük az alábbi megfontolásokat:

·          A WHO ideiglenes, irányadó határértéke: 10ppb. Ez nem egészségügyi hatáselemzésen alapuló un. betegség „mikro kockázati” határérték, meghatározásánál a praktikusan elérhető mérésanalitikai és vízkezelési szempontokat vették figyelembe.

·          A WHO ajánlása szerint kisgyerekekre és várandós nőkre nincsen biztonságosnak tekinthető vérólom szint, amiből következően ilyen ivóvíz ólomkoncentráció sem határozható meg.

·          Az ólomkioldódást számtalan állandóan változó paraméter befolyásolja, a mintavételt a lehető legnagyobb ólomkoncentrációra modellezve kell végrehajtani. A mintavételből adódó kockázattal (nem a lehető legnagyobb koncentrációt modellezve vették a mintát) számolni kell. 

 

A 200731-1150 munkaszámon vizsgált vízminták ólomtartalma többszörösen meghaladja az irányadó 10ppb WHO határértéket.

 

Az ólom a szervezetben felhalmozódó, súlyosan egészség károsító nehézfém, a magyar egészségügyi szakhatóság (NNK) Ólom munkacsoportjának állásfoglalása alapján: „…mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. víztisztítóval kezelt víz, ásványvíz) felhasználása javasolt ivás és ételkészítés céljából…”

 

Az ólomcsövek, szerelvények cseréjéig megbízható megoldást jelenthet az ólomszennyezés eltávolítására minősített (NNK ólomproject keretén belül célzottan ólom eltávolítására bevizsgált) ivóvíz utótisztító kisberendezés használata, annak előnyei és hátrányainak mérlegelése mellett.

Felhívom figyelmét, hogy erre a magas ólomszennyezésre még az ólomra célzottan bevizsgált (NSF/ANSI 53Pb minősített) szűrők többsége is csak kapacitás meghatározás és ebből következő mérlegelést követően lehet biztonságos.
A víztisztítók hatékonyságának ellenőrzése, az ólom eltávolítás teljes életciklusra vonatkozó igazolása az NNK (magyar egészségügyi szakhatóság) hatásköre.

a víztisztító ólomeltávolítási képessége a szűrő állapotától (pl. milyen régen használja, mennyi vizet kezeltek már vele) nagyban függ. A forgalmazó által a szűrőre megadott általános élettartam és az ólomeltávolítási képességre vonatkozó élettartam eltérő lehet.” [NNK]

 

Javaslat víztisztító kisberendezésre:

Vezetékes vizeink ásványi anyag összetétele kiegyensúlyozott, így olyan módszert érdemes választani, ami a víz ásványi anyag összetételének megtartása mellett megbízhatóan távolítja el az egészségre káros (trihalometánok, ólom) és a víz élvezeti értékét rontó anyagokat.

A víztisztító kiválasztásánál ezen kívül mérlegelési szempontként ajánlom az üzemeltetés során keletkező műanyag hulladék illetve a hulladékvíz, valamint az üzemeltetés során szükséges fertőtlenítéshez felhasznált vegyszerek miatti környezet terhelés minimalizálását.

 

A víz ólom szennyezésének biztonságos eltávolítására alkalmas víztisztítókat az NNK erre a célra kidolgozott protokoll alapján minősíti. A szűrőbetét teljes életciklusának több ellenőrzőpontján vett vízminták részletes elemzését követően ez a minősítés tartalmazza a biztonságos üzemeltetés feltételeit is, melyről az NNK Ólom Munkacsoportjánál tájékoztatás kérhető. Az EU támogatott program hivatalos zárásáig nincs mód részeredmény közlésére, így az NNK nem nevezhet meg konkrét víztisztítót, viszont fogyasztói kérdésre válaszolva (rákérdezve a terméknévre), az eredményekről adhat tájékoztatást, amit az érintett forgalmazóknak megküldtek és hamarosan az NNK honlapról is elérhető lesz.
 

Laboratóriumi vizsgálataink alapján csapvizére a Doulton UltraCarb 4in1 szűrőbetétet ajánlom.

Integrált kialakítása biztosítja a kivételesen gazdaságos, biztonságos üzemeltetést és a könnyű üzembe helyezést. Az NNK 320ppb ólomszennyezésre is tökéletes, 100%-os eltávolítást igazolt.
A víztisztító vízvezeték rendszerbe illeszthetősége (vízminőségi szempontból) szakmai megfontolást igényel, amennyiben központi vízkezelést (lágyítás, vastalanítás, egyéb) is alkalmaznak.

  

 Azari Katalin                                                                      
vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
labor@vizkemia.hu


süti beállítások módosítása