Ólomexpozíciót megelőző témahét - Magyarországon?!

Vajon hány szülő ad kisgyermekének ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

A WHO minden évben megrendezi az „ólomexpozíció megelőzés témahetet” [ILPPW - international-lead-poisoning-prevention-week], amelyen belül pl. Amerikában az ivóvíz általi ólomexpozíció külön témanapot kap évről-évre. A cél a prevenció, a minél szélesebb kört elérő tájékoztatáson keresztül. A csapvíz általi ólomexpozíció teljes mértékben kiküszöbölhető, megfelelő fogyasztói magatartással, ezért rendkívüli jelentőségű az érintettek tájékoztatása.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az NNK felmérése szerint a fővárosban mintegy 50.000, a vidéki nagyvárosokban további 32.000 épülettömb van, ahol a csapvíz ólomszennyezése "legalább magas kockázatú” [az NNK által publikált fővárosi térképen piros színnel jelöltek].

EU támogatott projekt keretében számos „eredményterméket” elkészített az NNK Ólom Munkacsoportja. Az ólomtérképeken kívül rendelkezésre áll többféle szakmai útmutató, lakossági tájékoztató és nem utolsó sorban az azonnali és környezetkímélő megoldást biztosító, POU víztisztítók ólomeltávolítási hatékonyságának, megbízhatóságának tanúsítási vizsgálata is.

A tanulmányok, tájékoztatók többsége 2éve publikus (2020 szeptember végén felkerült az NNK honlapjára), a projekt eredménye a gyakorlatban mégsem tapasztalható. Tudomásom szerint mai napig nem történt meg pld. a gyermek intézményekben rendelkezésre álló csapvíz ólomszennyezés kockázatának tervszerű monitorozása, pedig ennek szükségességére az NNK külön publikációban hívta fel a figyelmet.

Nem történt meg az érintettek szakszerű és hatékony tájékoztatása, és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés támogatása sem biztosított.

Magyarországon a csapvíz általi ólomexpozíció megelőzés legfontosabb eleme a felvilágosítás, az érintettek megfelelő tájékoztatása lenne. Miközben minden információ rendelkezésre áll: az érintettek körétől a biztonságos megoldásig, nem történt érdemi előrelépés a megelőzést illetően!

Az EU ivóvíz direktívája is hangsúlyozza a megelőzés fontosságát, a fogyasztóhelyen(!) mérendő ólomkoncentráció 10ppb-ről 5ppb-re való csökkentése is ezt a célt szolgálja.

Az új EU direktíva szerinti 5ppb határértéknek való megfelelést 2036. január 12-ig kell biztosítani,

de ez szerintem nem jelentheti azt, hogy (több tárcát érintő egyeztetésekre való hivatkozással) még a tájékoztatással is ráérünk, és addig minden rendben van!

Vajon hány szülő ad addig kisgyermekének - fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva, a releváns vízminőségi adatok vagy az általa használt víztisztító ólom-eltávolító képességének hiánya miatt - ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

Semmit sem kell kitalálni!

Amerikában néhány évvel előttünk járnak. Számos állami és civil szervezet dolgozik együtt, összehangoltan a cél érdekében. Az információ átadáshoz szükséges segédanyagok elérhetők, csupán lefodítani és adaptálni kell őket (a magyar adatokat behelyettesíteni).
A HBBF civil szervezet tájékoztatója jó kiindulás lehet: https://hbbf.org/lead-drinking-water.

"The LCR established a Pb action level (AL) of 15 μg/L and a maximum contaminant level goal (MCLG) of zero.
The Pb action level is based on feasibility of public water systems to control corrosion in their distribution systems and is not a health benchmark for Pb in drinking water.
The Pb action level is exceeded if the concentration of the 90th percentile first draw tap sample (collected after a minimum LEAD 5. POTENTIAL FOR HUMAN EXPOSURE 400 stagnation period of 6 hours from high risk sites) exceeds 15 μg/L (EPA 2016a).
If the Pb AL is exceeded, the LCR can require public water systems to take steps to minimize the risk of Pb exposure that may include source water monitoring/treatment, public education, water quality monitoring, implementing corrosion control treatment, and Pb service line replacement.
In October 2019, EPA proposed significant changes to the LCR (EPA 2019a). These changes include:
(1) identify areas most in need of remediation of Pb service lines;
(2) establish a trigger level of 10 μg/L for requiring corrosion control in drinking water systems that do not currently treat for corrosion;
(3) require water system to replace Pb service lines;
(4) increase sampling reliability by prohibiting pre-stagnation flushing and other methods;
(5) require systems to notify customers of action level exceedance within 24 hours; and
(6) protect children in schools by expanding testing at drinking water outlets.
[https://atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp13.pdf]