Az, hogy egy adott vízvételi helyen az egészséges ivóvíz hogyan biztosítható és milyen feltételekkel (pl. környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes, fenntartható módon), számos paramétertől függ. Megfelelő döntés előkészítéssel, és az abból következő megoldásokkal, a vezetékes víz optimális feltételekkel és biztonságosan felhasználható ivóvíz szükségletünk kielégítésére.
A fogyasztóhelyről származó vízminták (csapvíz) vizsgálatai kapcsán tapasztaljuk az egyik fontos döntési szempont ismeretének hiányát.
Az ivóvízről való döntések többsége a rendelkezésre álló csapvíz szennyezőinek ismerete nélkül születik.
Kevesen tudják, mit jelent az, hogy "a szolgáltató csak a vízóráig felel a vezetékes víz minőségéért, az épületen belül bekövetkező vízminőség romlás a tulajdonos, üzemeltető felelőssége".Az alkalmazott fertőtlenítés, az épületen belüli esetleges vízkezelés, a vízvezetékek, szerelvények állapota miatt a hálózatban a vízminőség szükségszerűen változik (a másodlagos szennyezők miatt romlik).Ha a fogyasztói ponton a csapvíz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek, ha valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vízmű ellenőrző ponthoz képest vagy extra szolgáltatásokra is szükség van (hűtés, szénsav-adagolás, azonnali forró víz), kézenfekvő megoldás a hálózativíz adagoló és/vagy víztisztító alkalmazása. Ezek kiválasztásánál viszont nem csupán az a lényeg, hogy milyen ízű és hőmérsékletű vizet biztosít, mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül stb...
A döntésnél minimum szempont kellene legyen az, hogy a víz az adagolót/kezelést követően megfeleljen az ivóvíz minőségi követelményeinek.
A fogyasztóhelyen potenciálisan megjelenő vízszennyezők ismerete alapvető fontosságú a megfelelő döntéshez!
A kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással, így előfordulhat, hogy finom, ugyanakkor pl. ólomszennyezett víz folyik a csapból vagy a hálózati-víz adagolókból. A vízadagolóból/víztisztítóból biztosított víz jó íze hamis biztonság érzetet kelthet, ha a másodlagos szennyezők eltávolítására a víztisztító nem alkalmas.
Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak jelenleg még nem része a vízminőség javítás ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a különböző vízadagoló készülékeknek.
Amennyiben az ivóvizet a vezetékes víz felhasználásával biztosítják
a csapvíz potenciális szennyezőinek ismeretében fontos meggyőződni arról, hogy a vízkezelést követően a víz ivóvíz minőségű lesz-e. Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.
Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban lévő víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen. Ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni.
Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, olyan vízkezelő megoldás optimális, amely hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2]. Ez azért lényeges, mert az általánosan használt aktívszenes szűrőanyagok csak ideiglenesen képesek megkötni az ólomszennyezést, majd azt véletlenszerűen visszaengedhetik a szűrt vízbe.
Ha a vízadagolót "univerzális" víztisztítóval szerelik, azaz a víztisztító az összes potenciális másodlagos vízszennyező eltávolítására alkalmas [3], ez a biztonság érzeten túl anyagi előnyökkel is járhat. Ebben az esetben nem szükséges bizonyos vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat rendszeresen végeztetni (pl. Well épület minősítéshez) ; a vízfogyasztók tájékoztatására elegendő a víztisztító vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni).
Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal. A vizsgálati pontok kijelölésétől a laborvizsgálatokon át az optimális megoldások megtalálásáig.
Azari Katalin vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó
Hivatkozások: [1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.>
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." [NNK tájékoztató]
[2] "Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel." [NNK állásfoglalás]
[3] Az önálló víztisztítóként is telepíthető vagy az adagolókba szerelhető víztisztítók közül a Doulton Ultracarb-ra az NNK 39438-1/2021/LAB szakvélemény és 37686-6/2021/KTEF ivóvízbiztonsági engedély alapján "univerzális ivóvízminőségi garancia" adható - munkahelyi, közösségi, háztartási, felhasználásban is.
Az ólom súlyosan egészségkárosító, különösen a kisgyerekek idegrendszeri fejlődésére veszélyes.
"...az épületeken belüli rendszeres vízvizsgálat - egyes speciális esetektől eltekintve - jelenleg nem előírás. ...az új ólomra vonatkozó határértéket 2036. január 12-ig kell biztosítani..." NNK, [a]
Hiába mérjük, tudjuk; azt tapasztaljuk, hogy a cselekvés legtöbbször elmarad. Az ólomszennyező forrás feltárása nem történik meg. Az érintettek általában megnyugszanak egy későbbi (nagyon könnyen kivitelezhető) fals negatív minta vizsgálati eredményével... Eközben civil csoportok bölcsődéseknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak kritika nélkül tartanak "igyunk csapvizet" népszerűsítő előadást környezetvédelmi megfontolásokból. (Egy-egy ilyen érzékenyítő előadás támogatási költsége több, mint az ólomszennyezett víz kiváltása pl. biztonságos tisztítása környezetkímélő módon.)
Az ólom súlyosan egészségkárosító, különösen a kisgyerekek idegrendszeri fejlődésére veszélyes. [6]
Az amerikai HBBF [1] szerint a legújabb (2020.12.22) EPA szabályozás többek között azért nem védi kellően a kisgyerekeket a csapvíz általi ólomexpozíció okozta károsodástól [4], mert túl hosszú az a türelmi idő, amit biztosít a kötelező teljesítésig, és egyébként is túl megengedő a határérték. A szabályozás nem kevésbé szigorú, mint az EU (2020.12.15) új direktívája, ami 2036.01.12-ig ad "haladékot".
A HBBF célzott, statisztikailag értelmezhető és reprezentatív felmérése szerint az ivóvízben lévő legkisebb kimutatható ólomszennyezés is vérólomszint növekedést eredményez!
Célzott vizsgálatokkal is bizonyított az a tény, hogy nincsen olyan határérték, ami alatt gyerekek számára ne lenne káros az ólomszennyezés az ivóvízben.
Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert Magyarországon a 10ppb határértékhez való hasonlítás az értékelés alapja. 1-1 vizsgálat értelmezésekor - véleményem szerint- hibát követ el az, aki csupán ehhez a jelenlegi 10ppb [mikrogramm/l] cselekvési határértékhez hasonlítja az eredményt, és jut téves konklúzióra. Még nagyobb a probléma akkor, ha a mintavétel sem volt körültekintő, és a mintavételezés hibája miatt születtek fals negatív mérési eredmények.
A HBBF tanulmánya kimondottan az ivóvíz általi ólombevitelt, és annak hatásait vizsgálta. A vizsgálati eredmények alapján kritikával illeti a jelenlegi szabályozásokban meghatározott cselekvési határértékeket. Az alábbi táblázat azért tanulságos, mert a HBBF 6%-os érintettségnél is kiadta a vészjelzést, és türelmetlenségének adott hangot [4], nálunk ennél nagyobb mértékű és arányú ólomszennyezés esetén sem történt még tájékoztatás sem!
Pl. Wekerlén az NNK mérési eredmények alapján [7] a háztartások több, mint 30%-ában lényegesen magasabb volt az ólomszennyezés, mint 10ppb! A vizsgált gyerekintézményekben többszörös határérték túllépést mértek a vélelmezett szennyezőforrás (ólomcsövek) cseréjét követően is.
a HBBF[1] felmérés egyik összefoglaló táblázata
A téma iránti közömbösség és az ebből adódó nem megfelelő tájékoztatás azért fájó, mert a vezetékes víz ólomszennyezése "tudatos fogyasztói magatartással" teljes mértékig kiküszöbölhető.
Csakhogy
a szülők zöme nem is sejti azt, hogy gyermeke érintett, mint ahogyan azt sem, hogy mit jelent az a mondat a gyakorlatban, hogy a szolgáltató csak a vízóráig felel a víz minőségéért.
Az új EU direktíva ráirányítja a figyelmet az ivóvíz általi ólomexpozíció súlyosságára azzal, hogy a jelenlegi cselekvési(!) határértéket 5ppb-re módosítja és ezt a fogyasztói (!) csapból vett mintából kell vizsgálni. A szabályozás gyenge pontja (a gyermekek egészsége szempontjából) itt is a végtelennek tűnő teljesítési határidő. Az új szabályozásnak nyilván nem a szankcionálás a célja. Ez magyarázhatja a szigorúbb határérték bevezetésére adott hosszú türelmi időt. A türelmi idő viszont nem lehet hivatkozási alapja az elmaradt tájékoztatásnak! Nem lehet magyarázat arra, hogy a tájékoztatás, az edukáció, a megoldáskeresés, segítségnyújtás miért késik!
A csapvíz ólomszennyezése által okozott egészségkárosodás 2036 január 12-ig is ugyanolyan visszafordíthatatlan, mint azt követően...
A Vízkémia laborba beérkező gyermekintézményekből származó minták vizsgálatai kapcsán többször szembesülünk azzal, hogy a mérési eredményből következő "cselekvés" elmarad.
Az esetek zömében a megrendelő nem érdekelt abban, hogy az eredmények kiderüljenek, az esetleges szennyezőforrást feltárják, és ennek megfelelően gondoskodjanak a megoldásról. Általában történik egy másik mintavétel, amit lehet úgy kivitelezni, hogy a mintában az ólomszennyezés ne legyen kimutatható (fals negatív minta).
Vízminőséghez nem értő civil aktivisták bölcsődéseknek, óvodásoknak, kisiskolásoknak tartanak "igyunk csapvizet" népszerűsítő előadást olyan intézményekben is, ahol a gyerekeknek más forrásból kellene egészséges ivóvizet biztosítani.
Miközben a csapvíz fogyasztás népszerűsítése divatos tevékenység [5], sajnálatos, hogy ugyanez nem mondható el pl. a körültekintő monitorozás propagálására. Ez napjainkban különösen aktuális, hiszen az intézmények részleges lezárása kapcsán joggal feltételezhető, hogy a vízforgalom jelentős csökkenése a vízben mérhető ólomszennyezés növekedését eredményezi.
Kértem az NNK válaszát arra, hogy ellenőrizték-e a kritikus gyermekintézmények vízhálózatát; kinek a feladata az ellenőrzés eredményéből következő tájékoztatás, a megoldásról való gondoskodás, az egészséges ivóvíz biztosításának ellenőrzése. A válasz nem nyugtatott meg.[a]
Úgy látom, jelenleg ennek a kérdésnek nincsen felelőse. Azokban a gyerekintézményekben, ahol az ivóvízben a zéró [azaz nem kimutatható] ólomszennyezés az egyedüli elfogadható érték, a gyerekek információ hiány miatt ólomszennyezett vizet isznak...
Semmit sem kell kitalálni. Az interneten számos amerikai szervezet ismertető, tájékoztató anyaga elérhető.
Amennyiben szükséges, a hazai helyzet adaptálásához, az anyagok fordításának szakmai lektorálásához felajánlom segítségemet. [megoldási javaslat]
Azari Katalin vegyészmérnök Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
[6] The Health Threats from Lead in Tap Water ˇ"The EPA’s Maximum Contaminant LevelGoalfor lead is 0 ppb—in other words, EPA admits that the only safe level of lead is zero. Lead is a potent irreversible neurotoxin. EPA and public health experts ranging from theCenters for Disease Control and Preventionto theWorld Health Organization(WHO) and theAmerican Academy of Pediatricshave found that there is no safe level of lead.EPA notesthat low levels of exposure in children are linked to damage to the brain and nervous system, learning disabilities, shorter stature, impaired hearing, and harm to blood cells. Exposed adults can suffer fromcardiovascular diseaseand adverse impacts on reproduction and the kidneys, among other harmful health effects."
Köszönjük az észrevételeit! A felmerült kérdésekre összefoglalóan az alábbi választ adjuk:
Az épületen belüli vízminőség-változásért az épület fenntartója, tulajdonosa; a munkahelyen szolgáltatott ivóvíz minőségéért pedig a munkáltató a felelős, így nem megfelelő eredmények esetén őket javasolt tájékoztatni. A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) általánosan előírja, hogy „53. § (2) Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell a c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet, azonban az épületeken belüli rendszeres vízvizsgálat - egyes speciális esetektől eltekintve - jelenleg nem előírás.
Az EFOP-1.8.0.-VEKOP-17-2017-00001 projekt során több épület, köztük oktatási intézmények részletes felmérése is megtörtént, jellemzően hosszabb pangást követően (nyári szünetben, vagy ahol nem volt megoldható, hétvégi pangást követően), ezeket a tapasztalatokat, eredményeket figyelembe véve állítottuk össze az elkészült anyagainkat.
A levelében jelzett, szükségesnek tartott lakossági tájékoztatás és figyelemfelhívás régóta történik, számos sajtóközlemény, tv interjú, újsághír és mindenek előtt tájékoztató anyag keletkezett intézetünkben az elmúlt évben, években. Az épületek újranyitásáról készültek az NNK-n belül ajánlások, amelyek a honlapunkon több mint fél éve elérhetők.
Az Új Irányelv átültetésével kapcsolatos munka az NNK-n belül megkezdődött, amelynek egyik része az épületeken belüli kockázatok felmérése, az elsőbbségi épületek azonosítása is, az Irányelv etekintetben kiemelten foglalkozik az ólommal. Az Új Irányelv a lakossági tájékoztatást is kiemelten kezeli. Maga a átültetés több szakterületet és tárcát érintő, hosszabb folyamat lesz, a ennek való megfelelésre az Irányelv türelmi időt biztosít, pl. a házi vízellátó rendszer kockázatértékelését az Új Irányelv szerint 2029. január 12-ig kell elvégezni, az új ólomra vonatkozó határértéket 2036. január 12-ig kell biztosítani..." ------------------------------------------------------------------------------------
Tájékoztatás: 1990-ben végeztem a BME-n, vegyészmérnökként. Már egyetemi éveim alatt kapcsolatba kerültem az ivóvíz vizsgálatával a Vízkutató Vízkémia Labor révén, ahol kisebb kihagyásokkal azóta is dolgozom. Szakterületem a vízvizsgálatok értékelése, vízkezelés-technológiai tanácsadás. 5 éve kiemelten a csapvíz ólomszennyezésével foglalkozom. Kockázat értékelési és megoldási oldalról is figyelem a nemzetközi híradásokat, eseményeket, példákat.
2018-ban több éves szakmai előkészítés és laboratóriumi vizsgálatokat követően a Vízkutató Vízkémia Kft. engedélyeztette forgalmazásra a Doulton Ultracarb szűrőbetétet Magyarországon. 2019. februártól Magyarországon a Doulton termékek szakmai képviselője a Vízkutató Vízkémia Kft.
Mire érdemes figyelni, ha az ivóvizet hálózativíz adagoló biztosítja...
Az, hogy egy adott munka környezetben az egészséges ivóvíz biztosítása hogyan oldható meg környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes módon, számos paramétertől függ.
Magyarországon -néhány ritka kivételtől eltekintve- a szolgáltatott vezetékes víz elég jó minőségű ahhoz, hogy felhasználható legyen ivóvíz célra is (ha szükséges, megfelelő kezelést követően).
Ha a vezetékes víz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek vagy valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vezetékes víz, kézenfekvő lehet a hálózati-víz adagoló (hűtés, melegítés, szénsav adagolás, aktívszenes szűrés stb. biztosító) és/vagy víztisztító berendezés alkalmazása. Egyre több munkahelyen találkozunk ilyen megoldással.
Üdvözlendő ez a tendencia, ugyanakkor mérési tapasztalatok is alátámasztják azt a sajnálatos tényt, hogy a kívülről exkluzív kivitelű adagoló automaták, víztisztítók „beltartalma” sokszor nem éri el a minimálisan elvárható minőségi színvonalat sem. Jó esetben csak nem javít, de sokszor a vízadagolóban használt szűrő ront a vezetékes víz (kémiai és bakteriológiai) tulajdonságain - még akkor is, ha a víz érzékszervi tulajdonságai javulnak.
Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak nem része a vízminőség javításának ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a készülékeknek [1]. Az ivóvíz vételi helyek ellenőrzése kapcsán tapasztalt vízminőségi problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra. A hálózati-víz adagolók, víztisztítók kiválasztásánál nem csupán az a lényeg, hogy milyen az adagolóból vételezhető víz íze, hőmérséklete vagy hogy mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül az automata - a választásnál a minimum szempont az, hogy avezetékes víz minősége kémiai és/vagy bakteriológiai szempontból az adagolót követően ne romoljon.
A vízadagolóból vételezhető víz jó íze az esetek többségében hamis biztonságérzetet kelt: a potenciális kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással.
Ha hálózati vízadagoló automatával vagy víztisztítóval biztosítják az ivóvizet, fontos meggyőződni arról, hogy az alkalmazott víztisztító megfelelő-e az adott minőségű vezetékes víz kezelésére. Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.
Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban alkalmazott víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen (ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni [1]). Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, az adagoló üzemeltetőjétől olyan vízkezelést kell kérni, ami hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2].
A biztonságérzeten túl ez a megoldás anyagi előnnyel is jár: ha a vízadagolót tanúsított szűrőbetéttel [3] szerelik, nem szükséges elvégezni havi rendszerességgel azokat a vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat, amelyek a dolgozókat tájékoztatják az adagolóból vételezhető ivóvíz minőségéről; elegendő a szűrőbetét vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni a dolgozók számára).
Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal.
Azari Katalin vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium
[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." eljárásrend [pdf]
[2] Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel. A Doulton Ultracarb engedély száma: BP/FNEF-TKI/09320-2/2018.
[3] 2020 augusztusi információ szerint jelenleg a magyar piacon az adagolókba szerelhető szűrőbetétek között a Doulton Ultracarb már rendelkezik ilyen vizsgálati eredményekkel. Az NNK a Doulton Ultracarb szűrőbetétet EU támogatott program keretében vizsgálta, melynek összefoglaló jelentése még nem készült el. A nyilvánosságra hozatalig a lezárt vizsgálati eredményekről írásos vélemény kérhető.
