Öntsünk tiszta vizet a pohárba!


2022.jún.20.
Írta: vízkémia Szólj hozzá!

Wekerlei kisgyermekes szülők figyelem!

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…

 wekerle.pngWekerle ólomkockázati térképe [forrás:NNK] - még a 10mikrogramm/L  határértékhez hasonlítva

 

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…  Az Irányelv átdolgozásában megadott célérték 5 µg/l, amelyet a szolgáltatási ponton 2036. január 12-ig kell elérni, emellett az Irányelv előírja az elsőbbségi épületek esetén az ólomkockázat felmérését.
Az ivóvíz minőségnek a fogyasztói csapon kell a minőségi előírásoknak megfelelnie.” NNK [1].

Sajnos a 2036. januári határidő túl messze van ahhoz, hogy a sérülékeny korban lévő gyermekeink egészség megőrzése napjainkban központilag irányított legyen...ráadásul az ólomkockázat értékelése még a 10 mikrogramm/L  határértékhez való hasonlításon alapult.
Az utóbbi időszakban viszont számos amerikai tanulmány született, amely egyértelműen zéro toleranciát ír elő a csapvíz ólomszennyezésére vonatkozóan.

Wekerlén a csapvíz ólomszennyezésének hangsúlyozásán kívül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy már vannak 100%-os biztonságot garantáló tanúsított ivóvíz tisztítók!

Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az egészséges ivóvíz a vezetékes vízből biztosítható legyen. Wekerlén is, ahol a csapvíz ólomszennyezése „legalább magas kockázatú” a háztartások több, mint 30%-ában. 

 

Vannak már olyan bevizsgált, ólomra tanúsított fogyasztóhelyi víztisztítók, amik a Wekerlén mérhető akár extrém magas ólomszennyezésre is biztonságosak. Érdemes tudni azt, hogy nem minden forgalomban lévő víztisztító alkalmas az ólom megbízható eltávolítására! Az NNK által célzottan bevizsgált víztisztítók vizsgálati eredményei publikusak, az összefoglaló táblázat alapján bárki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást [2].

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban állunk rendelkezésre vízvizsgálatokkal, ólom kockázat értékeléssel, ivóvíz tisztító tanácsadással. 

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

hivatkozások:
[1] NNK publikáció: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[2] összefoglaló táblázat 25.oldal


Igyunk csapvizet?!

Megfelelő előkészítést követően!

refill_1.jpg

Az, hogy egy adott vízvételi helyen az egészséges ivóvíz hogyan biztosítható és milyen feltételekkel (pl. környezetkímélő, gazdaságos, kényelmes, fenntartható módon), számos paramétertől függ. Megfelelő döntés előkészítéssel, és az abból következő megoldásokkal, a vezetékes víz optimális feltételekkel és biztonságosan felhasználható ivóvíz szükségletünk kielégítésére.

A fogyasztóhelyről származó vízminták (csapvíz) vizsgálatai kapcsán tapasztaljuk az egyik fontos döntési szempont ismeretének hiányát.

Az ivóvízről való döntések többsége a rendelkezésre álló csapvíz szennyezőinek ismerete nélkül születik.

 

Kevesen tudják, mit jelent az, hogy "a szolgáltató csak a vízóráig felel a vezetékes víz minőségéért, az épületen belül bekövetkező vízminőség romlás a tulajdonos, üzemeltető felelőssége".Az alkalmazott fertőtlenítés, az épületen belüli esetleges vízkezelés, a vízvezetékek, szerelvények állapota miatt a hálózatban a vízminőség szükségszerűen változik (a másodlagos szennyezők  miatt romlik).Ha a fogyasztói ponton a csapvíz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek, ha valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vízmű ellenőrző ponthoz képest vagy extra szolgáltatásokra is szükség van (hűtés, szénsav-adagolás, azonnali forró víz), kézenfekvő megoldás a hálózativíz adagoló és/vagy víztisztító alkalmazása. Ezek kiválasztásánál viszont nem csupán az a lényeg, hogy milyen ízű és hőmérsékletű vizet biztosít, mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül stb...

A döntésnél minimum szempont kellene legyen az, hogy a víz az adagolót/kezelést követően megfeleljen az ivóvíz minőségi követelményeinek.

 A fogyasztóhelyen potenciálisan megjelenő vízszennyezők ismerete alapvető fontosságú a megfelelő döntéshez!

A kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással, így előfordulhat, hogy finom, ugyanakkor pl. ólomszennyezett víz folyik a csapból vagy a hálózati-víz adagolókból. A vízadagolóból/víztisztítóból biztosított víz jó íze hamis biztonság érzetet kelthet, ha a másodlagos szennyezők eltávolítására a víztisztító nem alkalmas.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak jelenleg még nem része a vízminőség javítás ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a különböző vízadagoló  készülékeknek.

 

 Amennyiben az ivóvizet a vezetékes víz felhasználásával biztosítják

  • a csapvíz potenciális szennyezőinek ismeretében fontos meggyőződni arról, hogy a vízkezelést követően a víz ivóvíz minőségű lesz-e. Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is. 
  • Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban lévő víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen. Ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni. 
  • Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, olyan vízkezelő megoldás optimális, amely hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2]. Ez azért lényeges, mert az általánosan használt aktívszenes szűrőanyagok csak ideiglenesen képesek megkötni az ólomszennyezést, majd azt véletlenszerűen visszaengedhetik a szűrt vízbe. 
  • Ha a vízadagolót "univerzális" víztisztítóval szerelik, azaz a víztisztító az összes potenciális másodlagos vízszennyező eltávolítására alkalmas [3], ez a biztonság érzeten túl anyagi előnyökkel is járhat.
    Ebben az esetben nem szükséges bizonyos vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat rendszeresen végeztetni (pl. Well épület minősítéshez) ; a vízfogyasztók tájékoztatására elegendő a víztisztító vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni).


Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal. A vizsgálati pontok kijelölésétől a laborvizsgálatokon át az optimális megoldások megtalálásáig.

 

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó

Hivatkozások:
[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.>
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." [NNK tájékoztató]
[2]
"Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel." [NNK állásfoglalás]

[3]
Az önálló víztisztítóként is telepíthető vagy az adagolókba szerelhető víztisztítók közül a Doulton Ultracarb-ra az NNK 39438-1/2021/LAB szakvélemény és 37686-6/2021/KTEF ivóvízbiztonsági engedély alapján "univerzális ivóvízminőségi garancia" adható - munkahelyi, közösségi, háztartási, felhasználásban is.

Magyarországon hány kisgyerek lehet érintett?

Magyarországon hány kisgyerek lehet érintett?

Kisgyerek korban visszafordíthatatlan következményekkel jár az ólomszennyezett víz fogyasztása: idegrendszeri károsodás, IQ csökkenés, viselkedési zavarok.

 

Az NNK felmérése szerint kb. 746.000 ember él olyan háztartásban, ahol a szolgáltatott víz az ólomcsövek, szerelvények miatt szennyeződik, "az ólomszennyezés kockázata legalább magas".

 

Legalább az érintett kisgyerekes családokat tájékoztatni kellene és mihamarabb biztosítani részükre az egészséges ivóvizet!

 

A kérdés fontosságát mutatja az is, hogy a Right2Water kezdeményezésre megszületett új EU direktíva az eddigi 10ppb helyett 5ppb-re csökkenti az ólom határértékét az ivóvízben, és ennek a fogyasztói csapokon kell teljesülnie!

Több, mint 50.000 épületben kell kicserélni a régi vezetékeket, hogy a fogyasztó poharába egészséges csapvíz kerülhessen. Ez nem megy egyik napról a másikra.

 

A rendelet 2036. január 12-ig ad "türelmi időt" a végrehajtásra, de az ólomszennyezés addig is súlyosan egészségkárosító. Az NNK felmérés nem tér ki arra, hány 6 év alatti kisgyerek és várandós nő iszik ólomszennyezett vizet (legtöbbször információ hiány miatt!) ma Magyarországon.

 

Javaslat:

Külföldi példákhoz hasonlóan: önkormányzatok, civil szervezetek, és a költségviselő pl. állam bevonásával, szervezetten, központilag irányítottan kellene biztosítani az egészséges ivóvizet a rászorulóknak.

 

A csomagolt víz biztosításán kívül van azonnali, környezetkímélő megoldás is: NNK bevizsgált, ólomra tanúsított víztisztító.

A víztisztító megoldások állami támogatása lehetőséget ad arra is, hogy csak olyan megoldást válasszanak a szülők, ami a csapvizüknek megfelelő, és biztonságosan üzemeltethető.

 

A környezetkímélő megoldás népszerűsítésének jelenleg a legnagyobb akadálya az, hogy a forgalmazási szabályozás nem elég biztonságos a fogyasztó szempontjából. Ivóvíz tisztító vásárlása esetén a tájékozódás a vízfogyasztó felelőssége, a tájékoztatás pedig a kereskedő lelkiismeretére van bízva. Az NNK segédanyagai ugyan elérhetők az interneten, de laikus számára nehezen értelmezhető.

 

Az ólomszennyezett víz fogyasztása kisgyerek korban visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodással, bizonyítható IQ csökkenéssel, viselkedési zavarokkal jár.

 

Havi 3000 Ft-ból egy kisgyerekes család egészséges ivóvizének biztosítása megoldható. Biztonságosan, környezetkímélő, egyszerű módon.

 


 

Kapcsolódó bejegyzések, szakirodalmi és NNK hivatkozások linkjeivel

 

Miért fontos az egészséges ivóvíz biztosítása a gyerekeknek?

Mit isznak Wekerlén a csapból 2036-ig?

NNK ólomvizsgálatok eredményei (ólomproject)
NNK ólomtérképek címre kereshető

NNK által vizsgált ivóvíz tisztítók vizsgálati eredménye

Right2Water az EU direktíva értelmezése

Vezetékes vagy csomagolt?

Biztosan ivóvízzel kell a WC-t is öblíteni? 

plasticfree0.jpg
Ha bárkit kritika nélkül arra buzdítunk, igyon csapvizet, ezzel a felhívással azt várjuk el, hogy a környezetünkben minden csapból ivóvíz minőségű víz folyjon. 

Szerintem ideje lecserélni a régi szlogeneket, és tabuk nélkül beszélni a vízminőségről!
Beszélni arról, hogy miért gondoljuk még mindig azt, hogy a WC-t is ivóvíz minőségű vízzel kellene öblítenünk.

A vezetékes víz 97%-a nem ivóvíz célú felhasználás. Erre a célra a vezetékes víz túl jó minőségű, de a 3%-ra lehet, hogy nem elég jó!

A vezetékes vizet a csomagolt vízzel ár szempontjából nem érdemes összehasonlítani. A két "víznek" nem ugyanaz a felhasználási célja, így értelem szerűen a fogyasztó részéről elvárt minősége sem.

Szerintem nem az a környezet tudatos magatartás, ha a 97% vízminőségtől is az élelmiszer minőséget várjuk el a fogyasztóhelyen!  Vagy a WC-t is ivóvízzel kellene öblíteni? 

Néhány gondolat a teljesség igénye nélkül:

  • Érdemes tisztázni azt, hogy a vezetékes víz feladóhelyi és fogyasztóhelyi vízminősége nem ugyanaz.
  • A fogyasztóhelyen lévő vezetékes víz szükségszerűen tartalmaz klórt, klórszármazékokat, és a vezetékek, szerelvények állapotától függően egyéb szennyezőket (fémek, azbesztszemcsék, műanyag részecskék, ciszták, lebegő anyagok stb.). 
  • Vannak, akik érzékenyek a klór és klórszármazékokra, és nem "sznobságból" nem tudják meginni a csapvizet.
  • A vezetékes vízben lévő "másodlagos szennyezők" közül a legsúlyosabban egészségkárosító ólom a víz érzékszervi tulajdonságát nem befolyásolja, csak műszeres vizsgálatokkal mutatható ki.
  • A csomagolt víz ellenőrzött, élelmiszer minőségű, biztosan nem tartalmaz szabad aktív klórt és egyéb ízt rontó idegen anyagokat. Ugyanez nem mondható el minden fogyasztóhelyen a vezetékes vízről.

 

A csomagolt vizet előállítók jogos fogyasztói igényt szolgálnak ki: ellenőrzött, állandó minőségű ivóvizet kínálnak olyan helyeken is, ahol az nem biztosított.

A környezet tudatos hozzáállás nem az, ha kritika nélkül minden csapból folyó víztől elvárjuk az ivóvíz minőséget, és mindenkit a csapvíz ivásra buzdítunk.

A gazdaságos, környezetkímélő megoldás az lenne, ha az ivóvizet a felhasználóhelyen állítanánk elő - csak a szükséges mennyiségben.

Ez MEGBÍZHATÓ és MEGFELELŐ (a csapvíz paramétereihez és szennyezőihez, a fogyasztói elvárásokhoz igazított) háztartási ivóvíz tisztítóval megoldható.

Miért nem tudunk erről?
Az, hogy ez a kézenfekvő megoldás szakmai (vízmű, NNK) részről még nem kap elegendő hangsúlyt, szerintem a forgalmazási szabályozásban és a (fogyasztót segítő) megfelelő (hiteles) tájékozódási pontok hiányában is kereshető.

A forgalomban lévő víztisztítók többsége nem a magyar vezetékes vizek problémáját oldja meg: használata vagy nem indokolt vagy a magyar vezetékes víz másodlagos szennyezői közül a legsúlyosabban egészségkárosító ólom eltávolítására nem alkalmas.

Az ólom eltávolítási hatékonyság és megbízhatóság vizsgálata pl. nem része a jelenlegi forgalmazási engedélyezési protokollnak, így előfordulhat az is, hogy a megvásárolt víztisztító nemhogy nem javít, de inkább ront a víz kémiai minőségén.
Még akkor is, ha az érzékszervi tulajdonságai a szűrt víznek jobbak.

A szakemberek többsége szerint még mindig jobb, ha nem propagáljuk a víztisztítót (és másodlagos szennyezők vannak a csapvízben), mint a rossz víztisztító választás miatt a vízminőség romlás.
Ennek egészségkockázata a jelenlegi forgalmazási gyakorlat miatt sokkal nagyobb, mint a másodlagos szennyezőké (ezzel egyetértek).

Remélem, egyre több olyan magyar vízfogyasztó van, aki megérti azt, hogy a vezetékes víz minőségét nem érdemes a 3% felhasználáshoz vízmű szinten, "központilag" javítani. Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb eljutnak a valódi és hasznos információk is a fogyasztókhoz, és felelősen tudnak dönteni vízminőségükkel kapcsolatban.

Beszéljünk tabuk nélkül a vízminőségről és a reális megoldásokról! Mindannyiunk érdekében!

Frissítés: 

Az NNK 2018-ban indított, fogyasztóhelyen mérhető ivóvíz minőséggel kapcsolatos vizsgálati eredményei 2019 októbertől publikusak.
Ezzel - reményeim szerint - új fejezet nyílik, és folytatódhat az az örvendetes tendencia, ami a projekt indulása óta tapasztalható. A vízminőséggel kapcsolatos őszinte, lakossági elvárásokat tükröző kommunikáció, melynek fontos része a vízfogyasztó felelősségének tudatosítása, a megoldások ismertetése, és ezzel együtt a tudatos fogyasztói döntés lehetőségének megteremtése.  

A vízhálózat felújításának szükségessége kétségtelen, de nem megy varázsütésre. Mindaddig, míg a hálózat korszerűsítése megtörténik, az NNK által tanúsított víztisztítókkal biztosítható a vízfogyasztók által elvárt kiváló minőségű, azaz egészséges és jó ízű ivóvíz.

A szakhatóság a munkát elvégezte. A tájékozódás lehetősége adott. A kérdés az, eljut-e a megfelelő üzenet a fogyasztóhoz is…

Azari Katalin vegyészmérnök (1990 BME)
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

 

süti beállítások módosítása