A WHO minden évben megrendezi az „ólomexpozíció megelőzés témahetet” [ILPPW - international-lead-poisoning-prevention-week],  amelyen belül pl. Amerikában az ivóvíz általi ólomexpozíció külön témanapot kap évről-évre. A cél a prevenció, a minél szélesebb kört elérő tájékoztatáson keresztül. A csapvíz általi ólomexpozíció teljes mértékben kiküszöbölhető, megfelelő fogyasztói magatartással, ezért rendkívüli jelentőségű az érintettek tájékoztatása.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az NNK felmérése szerint a fővárosban mintegy 50.000, a vidéki nagyvárosokban további 32.000 épülettömb van, ahol a csapvíz ólomszennyezése "legalább magas kockázatú” [az NNK által publikált fővárosi térképen piros színnel jelöltek].

EU támogatott projekt keretében számos „eredményterméket” elkészített az NNK Ólom Munkacsoportja. Az ólomtérképeken kívül rendelkezésre áll többféle szakmai útmutató, lakossági tájékoztató és nem utolsó sorban az azonnali és környezetkímélő megoldást biztosító, POU víztisztítók ólomeltávolítási hatékonyságának, megbízhatóságának tanúsítási vizsgálata is.

A tanulmányok, tájékoztatók többsége 2éve publikus (2020 szeptember végén felkerült az NNK honlapjára), a projekt eredménye a gyakorlatban mégsem tapasztalható. Tudomásom szerint mai napig nem történt meg pld. a gyermek intézményekben rendelkezésre álló csapvíz ólomszennyezés kockázatának tervszerű monitorozása, pedig ennek szükségességére az NNK külön publikációban hívta fel a figyelmet.

Nem történt meg az érintettek szakszerű és hatékony tájékoztatása, és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés támogatása sem biztosított.

Magyarországon a csapvíz általi ólomexpozíció megelőzés legfontosabb eleme a felvilágosítás, az érintettek megfelelő tájékoztatása lenne. Miközben minden információ rendelkezésre áll: az érintettek körétől a biztonságos megoldásig, nem történt érdemi előrelépés a megelőzést illetően! 

Az EU ivóvíz direktívája is hangsúlyozza a megelőzés fontosságát, a fogyasztóhelyen(!) mérendő ólomkoncentráció 10ppb-ről 5ppb-re való csökkentése is ezt a célt szolgálja.

Az új EU direktíva szerinti 5ppb határértéknek való megfelelést 2036. január 12-ig kell biztosítani,

de ez szerintem nem jelentheti azt, hogy (több tárcát érintő egyeztetésekre való hivatkozással) még a tájékoztatással is ráérünk,  és addig minden rendben van!

Vajon hány szülő ad addig kisgyermekének - fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva, a releváns vízminőségi adatok vagy az általa használt víztisztító ólom-eltávolító képességének hiánya miatt -  ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

Semmit sem kell kitalálni!

Amerikában néhány évvel előttünk járnak. Számos állami és civil szervezet dolgozik együtt, összehangoltan a cél érdekében. Az információ átadáshoz szükséges segédanyagok elérhetők, csupán lefodítani és adaptálni kell őket (a magyar adatokat behelyettesíteni).
A HBBF civil szervezet tájékoztatója jó kiindulás lehet: https://hbbf.org/lead-drinking-water.

"The LCR established a Pb action level (AL) of 15 μg/L and a maximum contaminant level goal (MCLG) of zero.
The Pb action level is based on feasibility of public water systems to control corrosion in their distribution systems and is not a health benchmark for Pb in drinking water.
The Pb action level is exceeded if the concentration of the 90th percentile first draw tap sample (collected after a minimum LEAD 5. POTENTIAL FOR HUMAN EXPOSURE 400 stagnation period of 6 hours from high risk sites) exceeds 15 μg/L (EPA 2016a).
If the Pb AL is exceeded, the LCR can require public water systems to take steps to minimize the risk of Pb exposure that may include source water monitoring/treatment, public education, water quality monitoring, implementing corrosion control treatment, and Pb service line replacement.
In October 2019, EPA proposed significant changes to the LCR (EPA 2019a). These changes include:
(1) identify areas most in need of remediation of Pb service lines;
(2) establish a trigger level of 10 μg/L for requiring corrosion control in drinking water systems that do not currently treat for corrosion;
(3) require water system to replace Pb service lines;
(4) increase sampling reliability by prohibiting pre-stagnation flushing and other methods;
(5) require systems to notify customers of action level exceedance within 24 hours; and
(6) protect children in schools by expanding testing at drinking water outlets.
[https://atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp13.pdf]

Az amerikai programhétről: 
https://www.cdc.gov/nceh/lead/national-lead-poisoning-prevention-week.htm

Ólom az ivóvízben - megelőzés fontossága:
https://www.cdc.gov/nceh/lead/prevention/sources/water.htm

 Wekerle ólomkockázati térképe [forrás:NNK] - még a 10mikrogramm/L  határértékhez hasonlítva

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…  Az Irányelv átdolgozásában megadott célérték 5 µg/l, amelyet a szolgáltatási ponton 2036. január 12-ig kell elérni, emellett az Irányelv előírja az elsőbbségi épületek esetén az ólomkockázat felmérését.
Az ivóvíz minőségnek a fogyasztói csapon kell a minőségi előírásoknak megfelelnie.” NNK [1].

Sajnos a 2036. januári határidő túl messze van ahhoz, hogy a sérülékeny korban lévő gyermekeink egészség megőrzése napjainkban központilag irányított legyen...ráadásul az ólomkockázat értékelése még a 10 mikrogramm/L  határértékhez való hasonlításon alapult.
Az utóbbi időszakban viszont számos amerikai tanulmány született, amely egyértelműen zéro toleranciát ír elő a csapvíz ólomszennyezésére vonatkozóan.

Wekerlén a csapvíz ólomszennyezésének hangsúlyozásán kívül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy már vannak 100%-os biztonságot garantáló tanúsított ivóvíz tisztítók!

Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az egészséges ivóvíz a vezetékes vízből biztosítható legyen. Wekerlén is, ahol a csapvíz ólomszennyezése „legalább magas kockázatú” a háztartások több, mint 30%-ában. 

Vannak már olyan bevizsgált, ólomra tanúsított fogyasztóhelyi víztisztítók, amik a Wekerlén mérhető akár extrém magas ólomszennyezésre is biztonságosak. Érdemes tudni azt, hogy nem minden forgalomban lévő víztisztító alkalmas az ólom megbízható eltávolítására! Az NNK által célzottan bevizsgált víztisztítók vizsgálati eredményei publikusak, az összefoglaló táblázat alapján bárki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást [2].

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban állunk rendelkezésre vízvizsgálatokkal, ólom kockázat értékeléssel, ivóvíz tisztító tanácsadással. 

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

hivatkozások:
[1] NNK publikáció: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[2] összefoglaló táblázat 25.oldal

Soha nem látott részletességű vizsgálatot végzett a fogyasztóhelyi ivóvíz minőséggel kapcsolatban az NNK. 

Elkészültek a valós mérési adatokon alapuló  ólomkockázati besorolások, az ólom eltávolítására alkalmas víztisztítók eredményeit összefoglaló táblázat, és az eredmény értelmezéséhez szükséges útmutatók, szakmai és lakossági tájékoztatók. 

A munkát az NNK elvégezte: tájékozódás lehetősége adott. A tájékozódás felelőssége a vízfogyasztóé.

"A fővárosban mintegy 50.000, míg a vidéki nagyvárosokban kb. 32.000 épület és 620.000 illetve 130.000 ember lehet érintett."

A projekt legtöbbek által várt eredményét, az ólom eltávolítására tanúsított víztisztítók alkalmazhatóságát a lakosságnak szánt  összefoglaló értékelés 25. oldalán található táblázatban foglalta össze az NNK.

A vizsgálatok eredménye is rámutat az ivóvíz tisztításban részt vevők szakmai felkészültségének fontosságára, a korrekt tájékoztatás nyújtásának felelősségére. 
Az ivóvíz tisztító bizalmi termék: annak minőségéről, biztonságosságáról és az adott ivóvíz hálózatban történő alkalmazhatóságáról (vízkémiai szempontból) a fogyasztónak a vásárlást megelőzően kell meggyőződni. A tájékozódást, döntés-előkészítést segíti az NNK táblázata.

Az egyetlen, mindhárom szennyezettségi kategóriában korlátozások nélkül alkalmazható víztisztító a Doulton Ultracarb szűrőbetétet tartalmazó termékcsalád.

"A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek..." 

A projekt létjogosultságát a pályázat benyújtásakor az NNK 2017-ben az alábbiakkal indokolta:

"Az ólom egy toxikus nehézfém, amelynek káros egészséghatásai régóta ismertek, ezek közül elsősorban a kisgyermekek mentális fejlődésére gyakorolt hatása emelhető ki... károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, amely populációs szinten nézve jelentős társadalmi teher. Mintegy 25 éve vált ismertté, hogy 10 μg/dl feletti vér-ólom tartalom toxikus hatást gyakorolva a fejlődő agyra és kisgyermekek idegrendszerére, a szellemi teljesítőképesség (IQ) csökkenését eredményezi. Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozólag, hogy ez a toxikus hatás jóval alacsonyabb vér-ólom szint mellett is bekövetkezik, sőt jelenlegi információnk szerint gyermekekben nem is található biztonságosnak tekinthető vér-ólom szint."[1]

Az azóta eltelt időszak vizsgálatainak eredményei, módszertani útmutatók, számos szakmai és lakosságnak szánt tájékoztató anyag megállapításai a teljesség igénye nélkül:

"A projekten belül vizsgálatra kerül a hazai csapvizek ólom tartalma, illetve a határérték feletti ólom tartalmú csapvíznek kitett lakosság nagysága. Szintén vizsgálatra kerülnek az ólom-oldékonyságot befolyásoló vízminőségi tényezők. Az ólom egy közismert egészségkárosító anyag, de az ivóvíz általi ólom bevitel egészségi hatásai kevésbé vizsgáltak, így ennek vizsgálatát is tervezzük a projekt keretében. A csapvíz megfelelő ólom tartalmának biztosításához a végleges megoldás az ólomcsövek, illetve egyéb ólom tartalmú anyagok cseréje lenne.

Emellett ennek megvalósíthatóságáig különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jönnek, mint például a fogyasztási ponton történő vízkezelés különböző otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezésekkel, illetve az épületek bemenő vizének kezelése az ólom-oldékonyság csökkentése érdekében. Ezek az átmeneti megoldási lehetőségek is vizsgálatra, értékelésre kerülnek a projekten belül. A projekt keretében elvégzendő kutatások eredményei alapján a fő célunk a lakossági tájékoztató anyagok fejlesztése és minél szélesebb körben történő terjesztése, valamint szintén az eredményekre támaszkodva egy szakmapolitikai döntést megalapozó anyag összeállítása, amelyben a döntéshozók számára ismertetjük a probléma mértékét és lehetséges megoldási javaslatokat."

"A csapvíz ólomtartalmának becslésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ által fejlesztett ólomkockázati kalkulátor [b] is segítséget nyújthat de a csapvíz ólomtartalma egyértelműen csak laboratóriumi vízvizsgálattal határozható meg."

 Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

hivatkozások:

[1] https://www.antsz.hu/data/cms82863/altalanos_tajekoztato_projektrol.pdf

[a] https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben.html

[b] https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html)

[c] https://efop180.nnk.gov.hu/temak-konyezetegeszsegugy/51-olom-az-ivovizben/alkalmazasok-olom-az-ivovizben/ivoviz-olomtartalmanak-kockazati-szintjei.html  

[d] Ólom kockázati térképek: https://efop180.antsz.hu/csapviz-olomtartalom-kockazati-terkep.html

[e] Szakmai tájékoztató anyagok: https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-szakmai-tajekoztatok.html

[f] Összefoglaló jelentés…: https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

[g] Projekt tájékoztató: https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/188-ivoviz