Az, hogy egy adott munka környezetben az egészséges ivóvíz biztosítása hogyan oldható meg környezetkímélő, gazdaságos és kényelmes módon, számos paramétertől függ.

Magyarországon -néhány ritka kivételtől eltekintve- a szolgáltatott vezetékes víz elég jó minőségű ahhoz, hogy   felhasználható legyen ivóvíz célra is (ha szükséges, megfelelő kezelést követően).

Ha a vezetékes víz érzékszervi tulajdonságai nem kielégítőek vagy valamilyen másodlagos szennyezőt is tartalmaz a vezetékes víz, kézenfekvő lehet a hálózati-víz adagoló (hűtés, melegítés, szénsav adagolás, aktívszenes szűrés stb. biztosító) és/vagy víztisztító berendezés alkalmazása. Egyre több munkahelyen találkozunk ilyen megoldással.

Üdvözlendő ez a tendencia, ugyanakkor mérési tapasztalatok is alátámasztják azt a sajnálatos tényt, hogy a kívülről exkluzív kivitelű adagoló automaták, víztisztítók „beltartalma” sokszor nem éri el a minimálisan elvárható minőségi színvonalat sem. Jó esetben csak nem javít, de sokszor a vízadagolóban használt szűrő ront a vezetékes víz (kémiai és bakteriológiai) tulajdonságain - még akkor is, ha a víz érzékszervi tulajdonságai javulnak.

Magyarországon a vízadagolókra vonatkozó forgalmazási (engedélyeztetési) szabályozásnak nem része a vízminőség javításának ellenőrzésére irányuló vizsgálat, csak "ivóvíz biztonsági szempontból" kell megfelelnie a készülékeknek [1]. 
Az ivóvíz vételi helyek ellenőrzése kapcsán tapasztalt vízminőségi problémák rámutatnak egy fontos döntési szempontra.
A hálózati-víz adagolók, víztisztítók kiválasztásánál nem csupán az a lényeg, hogy milyen az adagolóból vételezhető víz íze, hőmérséklete vagy hogy  mennyi helyet foglal, hogyan néz ki, mennyibe kerül az automata - a választásnál a minimum szempont az, hogy a vezetékes víz minősége kémiai és/vagy bakteriológiai szempontból az adagolót követően ne romoljon.

A vízadagolóból vételezhető víz jó íze az esetek többségében hamis biztonságérzetet kelt: a potenciális kémiai és mikrobiológiai szennyezők többsége nem jár együtt érzékszervi tulajdonság romlással. 

Ha hálózati vízadagoló automatával vagy víztisztítóval biztosítják az ivóvizet, fontos meggyőződni arról, hogy az alkalmazott víztisztító megfelelő-e az adott minőségű vezetékes víz kezelésére.
Ehhez szükséges a vízadagoló ivóvíz biztonsági engedélye a mellékleteivel együtt, ami a vizsgálólaboratóriumi eredményeken kívül tartalmazza a benne alkalmazott víztisztító biztonságos és megbízható működtetésének feltételeit is.

Abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz az épület kora alapján ólomszennyezett lehet, prioritás, hogy az adagolóban alkalmazott víztisztító -NNK vizsgálattal is igazoltan- ólomra tanúsított legyen (ez a dokumentum nem azonos az ivóvíz biztonsági engedélyt megelőző vizsgálati jegyzőkönyvvel, az ugyanis csak abból a szempontból vizsgálja a vízadagolókat, hogy az adagolás eredményeként nem kell-e káros folyamatokkal számolni [1]).
Ha az ólomszennyezés lehetősége fennáll, az adagoló üzemeltetőjétől olyan vízkezelést kell kérni, ami hatósági szakvéleménnyel alátámasztva is biztosítja a 100%-os ólom eltávolítást [2].

A biztonságérzeten túl ez a megoldás anyagi előnnyel is jár: ha a vízadagolót tanúsított szűrőbetéttel [3] szerelik, nem szükséges elvégezni havi rendszerességgel azokat a vízkémiai ellenőrző vizsgálatokat, amelyek a dolgozókat tájékoztatják az adagolóból vételezhető ivóvíz minőségéről; elegendő a szűrőbetét vizsgálati jegyzőkönyveire hivatkozni (és azt közzétenni a dolgozók számára).

Laboratóriumunk több évtizedes szakmai tapasztalattal áll rendelkezésre a tiszta, egészséges ivóvíz biztosításának bármely fázisához kapcsolódó tanácsadással, vízvizsgálatokkal.

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990BME), ivóvíz tanácsadó
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium

[1] "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8/B. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ ...az 5. számú melléklet I. pont D) és E) alpontjában felsorolt... hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezéseket vízbiztonsági szempontból engedélyezi.
Az engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését, ennek eredménye alapján dönt az engedély megadásáról." eljárásrend [pdf]

[2] Azokra a vízadagolókra, melyekben olyan víztisztító van, ami NNK ivóvíz biztonsági engedéllyel és ólom tanúsítási vizsgálati jegyzőkönyvekkel rendelkezik, nem szükséges külön NNK ivóvíz biztonsági engedély abban az esetben, ha a vezetékes ivóvíz kémiai szűrésére csak a minősített szűrőbetétet használják és a vízadagoló - a szerkezeti anyagaira vonatkozóan - rendelkezik ivóvíz biztonsági engedéllyel. A Doulton Ultracarb engedély száma: BP/FNEF-TKI/09320-2/2018.

[3] 2020 augusztusi információ szerint jelenleg a magyar piacon az adagolókba szerelhető szűrőbetétek között a Doulton Ultracarb már rendelkezik ilyen vizsgálati eredményekkel. Az NNK a Doulton Ultracarb szűrőbetétet EU támogatott program keretében vizsgálta, melynek összefoglaló jelentése még nem készült el. A nyilvánosságra hozatalig a lezárt vizsgálati eredményekről írásos vélemény kérhető.

Az NNK által készített ólomtérképek (és clickbait címekkel ellátott cikkek) sokkolták, majd magukra hagyták ezzel az érzéssel a csapvizet fogyasztók jó részét. 

A sokkoló címeken kívül szerintem azt is érdemes lenne tudatni, hogy a csapvíz általi ólombevitel és az általa  okozott egészségkárosodás "tudatos fogyasztói magatartással" teljes mértékben kivédhető!

Fontos lenne a téma feltárása, nem csupán a riogatás és pánikkeltés szintjén.
Elfogulatlan, azaz tényekre, mérési eredményekre alapozott, szakmailag irányított helyzet bemutatás kellene ahhoz, hogy a megfelelő, környezet kímélő megoldás irányába terelje az egészségtudatos vízfogyasztókat.

Megoldási javaslatomat minden olyan szereplőnek elküldtem (önkormányzati képviselőknek, jelölteknek, ebben a témában megszólaló közéleti személyiségeknek, szerkesztőségeknek, média szereplőknek), akikről úgy gondoltam, tehetnének a megoldás előmozdítása érdekében.

Nyílt levél formájában itt elérhető: <<megoldási javaslat>> 

Az előttünk álló feladat 2 részből áll:

• az érintett szakemberek, véleményformálók majd a lakosság tájékoztatása magáról a problémáról;
• a megoldások ismertetése, a veszélyeztetett csoportok megfelelő ivóvízzel való ellátásának megszervezése.
  
  

Külföldi tapasztalatok alapján ezt környezet tudatos és/vagy gyermek jogokkal foglalkozó civil szerveződések végzik a legeredményesebben.

Ez egy olyan ügy, ami érdemes arra, hogy bármely szervezet képviselje.

Azari Katalin vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratórium