Az NNK frissítette az ivóvízzel kapcsolatos lakossági tájékoztatóit. Átláthatóbb lett, és könnyebben elérhetők a vízfogyasztókat leginkább érintő tudnivalók is.
A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály oldalán az <infokommunikációs anyagok>  menüpontból kiindulva az egyes alpontokban szereplő: ivóvízzel, vízadagolókkal, a csapvíz ólomszennyezésével kapcsolatos tájékoztatók is elérhetők. Frissítették az <Ivóvíz kiskáté>  c. kiadványt is. Kiemeléseim* ebből valók, változtatás nélkül.

Ivóvíz kiskáté

Lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről - 2022

(*az ivóvíz tanácsadás során előforduló leggyakoribb kérdésekre adott válaszok a 32 oldalas kiadványból)  

Az üzemeltető az ún. átadási pontig (közületi fogyasztók esetében általában a vízhasználat elszámolásul szolgáló mennyiségmérő vízóráig) felelős az ivóvíz minőségéért. Az épület, a lakásbelső vízvezeték hálózata és az átadási pont utáni esetleges kedvezőtlen ivóvíz minőségbeli változás – pl. ólomvezetékek használatából, rendszeres karbantartás hiányából, helytelen vízhasználatból adódó minőségi változások – a létesítmény fenntartójának felelőssége.  A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet szerint a vezetékes ivóvíz megfelelő minőségét a létesítményen belül ott kell biztosítani, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet. (Tartályból történő vízellátás esetén ahol a tartályból kieresztik, kereskedelmi forgalomba kerülő (ballonos, palackozott) ivóvíz esetén pedig az edény (tartály, ballon) azon pontján, ahol a vizet az edénybe töltik.) A víz minősége a fogyasztási ponton kell, hogy megfeleljen az előírásoknak. [4., 5. o.]

Az ivóvíz minőségét az úgynevezett átadási ponton kell garantálni. A nyersvíz kezelésére csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ alkalmazási engedélyével rendelkező, az engedélyezett termékek közhiteles nyilvántartásában szereplő vízkezelési eljárások (ivóvízbiztonsági engedély köteles) alkalmazhatók. Bővebb információ a lakóhelyén szolgáltatott ivóvíz vízkezelési technológiáról, az illetékes népegészségügyi szervnél vagy a vízszolgáltatónál kérhető. [14.o.]

• Hálózati vízkezelő kisberendezések

Manapság egyre divatosabbnak tekinthetők a házi víztisztító kisberendezések. Ezeknek több típusa is forgalomban van. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő - a használati útmutatóban foglaltak szerinti - alkalmazásából, a karbantartás hiányából származóan egészségre káros ivóvizet állíthatunk elő, így akár többet árthatunk velük, mint használunk.

Az, hogy javasolt-e az alkalmazásuk, illetve milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. Erről a helyi vízszolgáltatónál, vagy a helyileg illetékes népegészségügyi szervnél érdeklődhet. Ezen túlmenően, külön kérésre, a vizsgálati díj megfizetése mellett, bárki ellenőriztetheti csapvize minőségét az erre akkreditált laboratóriumokban. Az épületen belüli hálózat állapotától függően egyes vízminőségi paraméterek (pl. az ivóvíz mikrobiológiai minősége, vagy nehézfém, pl. ólom tartalma) nagyon eltérőek lehet, elsősorban ezek vizsgálata lehet szükséges.

A vásárlás előtt érdemes figyelembe venni és mérlegelni a kisberendezések alkalmazásának előnyeit és hátrányait, a helyi ivóvíz minőségét és a megoldani kívánt problémát. Amennyiben a vásárlás mellett döntenek, feltétlenül olyan kisberendezést válasszanak, amely rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel. [15.o.]

• Ballonos vízadagolók

A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet [3] 8.§. és 5. melléklet alapján a vízadagoló berendezéseknek rendelkezniük kell a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott, közegészségügyi szempontú alkalmazási engedéllyel. Az engedéllyel rendelkező termékek listája megtalálható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.

Vásárlás előtt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a ballonos vízadagoló berendezések rendszeres karbantartást, fertőtlenítést igényelnek. Amennyiben a rendszeres karbantartás nem történik meg, a ballonos vízadagoló által biztosított víz mikrobiológiai, de akár kémiai szempontból is kifogásolt minőségű lehet.

Tapasztalataink alapján sok esetben már maga a ballonos víz mikrobiológiai minősége is kifogásolt. Ennek oka elsősorban a palackozás és a tárolás nem megfelelő körülményei. A ballonos vizeket javasolt hűvös, napfénytől védett helyen tárolni. Ezen kívül javasolt a ballonos vizet 3 naponta abban az esetben is kicserélni, ha az nem ürült le teljesen. A belső fertőtlenítés mellett fontos a berendezés külsejének rendszeres tisztítása, fertőtlenítése is. Ez különösen fontos egészségügyi intézményekben történő alkalmazás esetén.

Összefoglalásként fontos kiemelni, hogy a ballonos vízadagoló berendezések rendszeres karbantartást igénylő berendezések. A berendezésekben a baktériumok elszaporodásával, íz- és szaganyagok megjelenésével járó, a kémiai vízminőségben is bekövetkező kedvezőtlen, vagy káros vízminőség romlás kockázata, a rendeltetésszerű üzemeltetéssel, a karbantartásra vonatkozó előírások betartásával csökkenthető. Ezen kívül fontos a ballonos vizek tárolásának módja, eltarthatósága is.  [16.o.]

Víztisztító kisberendezések nem megfelelő alkalmazása, valamint a közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező készülékek alkalmazása is sok potenciális veszélyforrást rejthet. Ilyen például mikrobiológiai szaporulat megjelenése, a nitrit megjelenése a pangó vízben, a fordított ozmózissal rendelkező készülék esetén az ionmentes víz fogyasztása vagy például ezüstözött aktívszén használata esetén ezüst beoldódása a vízbe. [22.o.]

• Ólom

Az ólom elsősorban a régi, 30 évnél öregebb épületek egy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe.
Az ólomtartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.
A szervezetben akkumulálódó (összegyűlő) elem, mely különböző egészségügyi problémákat okoz: idegrendszeri fejlődési zavarok, vérképződési problémák, veseműködési elégtelenség, magas vérnyomás, terméketlenség, spontán vetélés. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és a kisgyermekek és a várandós anyukák.
Amennyiben a csapvízben nagy mennyiségű ólom van jelen, javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját. Végleges megoldás az ólomcsövek TELJES cseréje (az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten!), de annak megvalósulásáig az alábbi átmeneti intézkedéseket teheti:

• Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt mindenképpen folyassa ki a csapot! Amennyiben az épületen belül vannak ólomcsövek, akkor legalább 1-2 perces folyatás javasolt, ha a vízelosztó hálózatban (is), akkor legalább 5 perces folyatás javasolt. Folyatás után akár nagyobb mennyiségű vizet is kiengedhet, és tárolhat a hűtőszekrényében. Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz nagyobb mértékben oldja a fémeket, így az ólmot is! Forralással a víz ólomtartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.
• Ha igazolt, hogy a vízvezetékből ólom kerül az ivóvízbe, akkor várandós édesanyák, csecsemők, kisgyermekek számára mindenképpen egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasoljuk ivás és ételkészítés céljából.
• Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos ivóvíz-utótisztító kisberendezések alkalmazása, azok hátrányainak mérlegelése mellett. Elsősorban a zeolitot, egyes ioncserélő műgyantákat és a fordított ozmózis membránt tartalmazó kisberendezések lehetnek alkalmasak az ivóvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű csökkentésére. Fontos, hogy kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyével  rendelkező kisberendezést alkalmazzunk, az alkalmazási feltételek betartása mellett. Az ólomtartalom eltávolítására alkalmas kisberendezések listája a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján érhető el. A kisberendezések alkalmazásával kapcsolatban részleteket szintén a honlapon található tájékoztatókban olvashat. [24.o.]

NNK honlapja, menüvégpontok a tájékoztató anyagokhoz:

Infokommunikációs menü
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/infokommunikacios-anyagok

Tudnivalók a csapvízről
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/tudnivalok-a-csapvizrol

Víztisztító kisberendezések- és vízadagolók
https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/kornyezetegeszsegugyi-laboratoriumi-osztaly/vizhigienes-laboratorium/ivoviz/ivoviz-utotisztito-kisberendezesek-es-vizadagolok

A WHO minden évben megrendezi az „ólomexpozíció megelőzés témahetet” [ILPPW - international-lead-poisoning-prevention-week],  amelyen belül pl. Amerikában az ivóvíz általi ólomexpozíció külön témanapot kap évről-évre. A cél a prevenció, a minél szélesebb kört elérő tájékoztatáson keresztül. A csapvíz általi ólomexpozíció teljes mértékben kiküszöbölhető, megfelelő fogyasztói magatartással, ezért rendkívüli jelentőségű az érintettek tájékoztatása.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az NNK felmérése szerint a fővárosban mintegy 50.000, a vidéki nagyvárosokban további 32.000 épülettömb van, ahol a csapvíz ólomszennyezése "legalább magas kockázatú” [az NNK által publikált fővárosi térképen piros színnel jelöltek].

EU támogatott projekt keretében számos „eredményterméket” elkészített az NNK Ólom Munkacsoportja. Az ólomtérképeken kívül rendelkezésre áll többféle szakmai útmutató, lakossági tájékoztató és nem utolsó sorban az azonnali és környezetkímélő megoldást biztosító, POU víztisztítók ólomeltávolítási hatékonyságának, megbízhatóságának tanúsítási vizsgálata is.

A tanulmányok, tájékoztatók többsége 2éve publikus (2020 szeptember végén felkerült az NNK honlapjára), a projekt eredménye a gyakorlatban mégsem tapasztalható. Tudomásom szerint mai napig nem történt meg pld. a gyermek intézményekben rendelkezésre álló csapvíz ólomszennyezés kockázatának tervszerű monitorozása, pedig ennek szükségességére az NNK külön publikációban hívta fel a figyelmet.

Nem történt meg az érintettek szakszerű és hatékony tájékoztatása, és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés támogatása sem biztosított.

Magyarországon a csapvíz általi ólomexpozíció megelőzés legfontosabb eleme a felvilágosítás, az érintettek megfelelő tájékoztatása lenne. Miközben minden információ rendelkezésre áll: az érintettek körétől a biztonságos megoldásig, nem történt érdemi előrelépés a megelőzést illetően! 

Az EU ivóvíz direktívája is hangsúlyozza a megelőzés fontosságát, a fogyasztóhelyen(!) mérendő ólomkoncentráció 10ppb-ről 5ppb-re való csökkentése is ezt a célt szolgálja.

Az új EU direktíva szerinti 5ppb határértéknek való megfelelést 2036. január 12-ig kell biztosítani,

de ez szerintem nem jelentheti azt, hogy (több tárcát érintő egyeztetésekre való hivatkozással) még a tájékoztatással is ráérünk,  és addig minden rendben van!

Vajon hány szülő ad addig kisgyermekének - fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva, a releváns vízminőségi adatok vagy az általa használt víztisztító ólom-eltávolító képességének hiánya miatt -  ólomszennyezett vizet, nem sejtve annak hosszú távú következményeit?

Semmit sem kell kitalálni!

Amerikában néhány évvel előttünk járnak. Számos állami és civil szervezet dolgozik együtt, összehangoltan a cél érdekében. Az információ átadáshoz szükséges segédanyagok elérhetők, csupán lefodítani és adaptálni kell őket (a magyar adatokat behelyettesíteni).
A HBBF civil szervezet tájékoztatója jó kiindulás lehet: https://hbbf.org/lead-drinking-water.

"The LCR established a Pb action level (AL) of 15 μg/L and a maximum contaminant level goal (MCLG) of zero.
The Pb action level is based on feasibility of public water systems to control corrosion in their distribution systems and is not a health benchmark for Pb in drinking water.
The Pb action level is exceeded if the concentration of the 90th percentile first draw tap sample (collected after a minimum LEAD 5. POTENTIAL FOR HUMAN EXPOSURE 400 stagnation period of 6 hours from high risk sites) exceeds 15 μg/L (EPA 2016a).
If the Pb AL is exceeded, the LCR can require public water systems to take steps to minimize the risk of Pb exposure that may include source water monitoring/treatment, public education, water quality monitoring, implementing corrosion control treatment, and Pb service line replacement.
In October 2019, EPA proposed significant changes to the LCR (EPA 2019a). These changes include:
(1) identify areas most in need of remediation of Pb service lines;
(2) establish a trigger level of 10 μg/L for requiring corrosion control in drinking water systems that do not currently treat for corrosion;
(3) require water system to replace Pb service lines;
(4) increase sampling reliability by prohibiting pre-stagnation flushing and other methods;
(5) require systems to notify customers of action level exceedance within 24 hours; and
(6) protect children in schools by expanding testing at drinking water outlets.
[https://atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp13.pdf]

Az amerikai programhétről: 
https://www.cdc.gov/nceh/lead/national-lead-poisoning-prevention-week.htm

Ólom az ivóvízben - megelőzés fontossága:
https://www.cdc.gov/nceh/lead/prevention/sources/water.htm

 "Az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél, még 10 µg/dl alatti vérólom szint esetén is. A publikáció szerint az 5 µg/l feletti ólom mennyiség az ivóvízben jelentősen emelte a 6-24 hónapos gyermekek vérólom szintjét…a csapvíz ólomtartalma jelentős térbeli és időbeli ingadozást mutat egy épületen belül is, ezért…mindenképpen szükséges a gyermekintézmények teljes körű felmérése”.

A kiemelés egy 2021-ben publikált NNK (szakhatósági) cikkből, a publikáció, amire hivatkozik, amerikai.

Több olyan megállapítás is olvasható a tanulmányban [1], amiről tudnia kellene azoknak a szülőknek, akik gyermekük folyadék igényét pl. fenntarthatósági szempontok miatt csapvízzel szeretnék kielégíteni. Minden csapvízfogyasztást népszerűsítő szervezetnek, gyermekek táplálkozására hatással lévő szakembernek ismernie kellene a cikk főbb megállapításai mögött lévő magyarázatot.

Az ivóvíz általi ólomexpozíció „tudatos fogyasztói magatartással” teljes mértékben kiküszöbölhető.

Az, hogy mi a célravezető tudatos magatartás, az ólomszennyezés kockázatának mértékétől függ. Jelenleg még a kockázattal sincsen tisztában a szülők többsége, nemhogy a mértékével!

A cikk születése és az ólomtérképek [2] publikálása óta nem történt előrelépés sem az intézmények felmérése, sem a szakemberek, szülők tájékoztatásának irányába. Eközben a fenntarthatósági projektek leggyakoribb üzenete a csapvízfogyasztás népszerűsítése. Nem a csapvízfogyasztás népszerűsítése a gond önmagában, hanem az, hogy azt kritika nélkül teszik (valószínű releváns információ hiánya miatt).

A csapvízfogyasztás népszerűsítésével együtt fontos lenne az ólomszennyezés kockázatára is felhívni a figyelmet; a hiteles tájékozódási források, a biztonságos megoldások bemutatásával, elérhetőségével együtt (a pánik és a csomagoltvíz fogyasztás növekedésének elkerülése érdekében).

Magyarországon ma már minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy fenntartható, környezetkímélő módon ihassanak a gyermekek a vezetékes vízből olyan helyen is, ahol annak ólomszennyezése „legalább magas kockázatú”.

Szerintem a Döntéshozókhoz a mai napig nem jutott el a csapvíz (fogyasztóhelyi vezetékes víz) ólomszennyezésének híre és/vagy az, hogy van azonnali, biztonságos megoldás is! 
Ez jelenleg már kommunikációs feladat, amit vízkémiához értők irányításával kommunikációban jártas szakemberekre kellene bízni (kormányzati támogatással)!

A kérdés az, van-e "gazdája" az ilyen típusú prevenciónak, gyermek egészség megőrzésnek Magyarországon.
Amerikában több szervezet egymást erősítve dolgozik azon, hogy az ólomexpozíció káros hatásait megelőzzék, a programhéten belül 1 nap a csapvíz általi ólomexpozícióval foglalkozik [3]. A széleskörű tájékoztatás az egyik legfontosabb cél, majd ezt követően az edukáció és a többi...

[1] http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[2] https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html

[3] https://www.cdc.gov/nceh/lead/about/program.htm

https://www.cdc.gov/nceh/lead/national-lead-poisoning-prevention-week.htm#Wednesday

 Wekerle ólomkockázati térképe [forrás:NNK] - még a 10mikrogramm/L  határértékhez hasonlítva

"...az ivóvíz ólomtartalma visszafordíthatatlan szellemi károsodást okozhat a csecsemőknél és kisgyermekeknél…  Az Irányelv átdolgozásában megadott célérték 5 µg/l, amelyet a szolgáltatási ponton 2036. január 12-ig kell elérni, emellett az Irányelv előírja az elsőbbségi épületek esetén az ólomkockázat felmérését.
Az ivóvíz minőségnek a fogyasztói csapon kell a minőségi előírásoknak megfelelnie.” NNK [1].

Sajnos a 2036. januári határidő túl messze van ahhoz, hogy a sérülékeny korban lévő gyermekeink egészség megőrzése napjainkban központilag irányított legyen...ráadásul az ólomkockázat értékelése még a 10 mikrogramm/L  határértékhez való hasonlításon alapult.
Az utóbbi időszakban viszont számos amerikai tanulmány született, amely egyértelműen zéro toleranciát ír elő a csapvíz ólomszennyezésére vonatkozóan.

Wekerlén a csapvíz ólomszennyezésének hangsúlyozásán kívül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy már vannak 100%-os biztonságot garantáló tanúsított ivóvíz tisztítók!

Minden tudás és eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az egészséges ivóvíz a vezetékes vízből biztosítható legyen. Wekerlén is, ahol a csapvíz ólomszennyezése „legalább magas kockázatú” a háztartások több, mint 30%-ában. 

Vannak már olyan bevizsgált, ólomra tanúsított fogyasztóhelyi víztisztítók, amik a Wekerlén mérhető akár extrém magas ólomszennyezésre is biztonságosak. Érdemes tudni azt, hogy nem minden forgalomban lévő víztisztító alkalmas az ólom megbízható eltávolítására! Az NNK által célzottan bevizsgált víztisztítók vizsgálati eredményei publikusak, az összefoglaló táblázat alapján bárki megtalálhatja a számára megfelelő megoldást [2].

A Vízkutató Vízkémia Akkreditált Laboratóriumban állunk rendelkezésre vízvizsgálatokkal, ólom kockázat értékeléssel, ivóvíz tisztító tanácsadással. 

Azari Katalin
vegyészmérnök, ivóvíz tanácsadó

hivatkozások:
[1] NNK publikáció: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2021-1/EgTud.2021.1.66.pdf

[2] összefoglaló táblázat 25.oldal

Műanyag flakonok helyett vezetéken érkező víz, a fogyasztás helyén frissen tisztítva - meggyőződésem, hogy ez a  jövő háztartásokban, munkahelyen, vendéglátóhelyeken, közösségekben.

Minden csapvizet fogyasztónak érdemes tudnia azt, hogy

• a jelenlegi költségszinten a víz nem juttatható el másodlagos szennyezők nélkül a fogyasztóhelyre;
• a vízmű csak a vízóráig felel a víz minőségéért;
• a súlyosan egészségkárosító ólomszennyezés az esetek többségében a fogyasztó felelőssége;
• a csapvíz megfelelő víztisztítóval ivóvíz minőségre javítható: a másodlagos szennyezők mindegyike eltávolítható;

 Minden víztisztítót keresőnek tudnia kell azt, hogy

• a nem megfelelő víztisztító többet árthat, mint használ;
• a megfelelő víztisztító választásának felelőssége (a tájékozódás, szakmai mérlegelés) a vásárlóé;
• a forgalmazási engedély megléte önmagában semmit sem garantál a víztisztító működésére vonatkozóan;
• a víztisztítókkal kapcsolatos korrekt tájékoztatás a kereskedő lelkiismeretére és szaktudására van bízva; 

A víztisztítót vásárlónak érdemes tudnia azt, hogy

• A víztisztító bizalmi termék, az adott csapvízhez megfelelő víztisztító ajánlása, a vásárlói döntés segítése szakértelmet igényel.
• A víztisztítókra nem igaz az, hogy a magasabb ár automatikusan garantálja a jobb megfelelőséget és a megbízhatóságot.
• Szinte biztos, hogy nem a legdrágább víztisztító a legjobb választás a magyar csapvizekre! 
  Az olcsó megoldások viszont biztosan nem alkalmasak pl. az ólom megbízható eltávolítására.

Közel 30 éve tevékenykedem az ivóvíz, ásványvíz vizsgálat és víztechnológia szaktanácsadás területén. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekszem ezen a blogon válaszolni.

Jegyzeteimmel vízkémiai és víztisztítás technológiai szempontból próbálok támpontokat adni, hogy az ivóvízről felelős döntést hozhasson az is, akinek nincsen elegendő információja, vízkémiai tudása ahhoz, hogy "a sorok között is olvasni tudjon".

Jó olvasást és az ivóvíz minőségével kapcsolatban felelős döntést kívánok!

Azari Katalin
vegyészmérnök (1990 BME)

„Különösen fontos a régi városmagokban, épületekben élők, a kisgyermekes családok és a várandós nők, valamint a gyermekintézmények tájékoztatása.”

frisített ólomkockázati térkép (valós mérési eredményeken alapuló) forrás: NNK honlap

ábra: Nyitott Laboratórium" programból származó csapnyitási (RDT) minták ólomtartalma az épületkor bontásában [28.o] 

[1] Érintett családok:
„A fővárosi épületek 8%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17%-a magas kockázatú, 64%-a közepes kockázatú, 7%-a alacsony kockázatú és 3%-a nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épület-tömbben, kb. 50.000 épületben, kb. 620.000 fő él. Az 5000 fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5%-a a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2%-a magas, 4%-a közepes, 23%-a alacsony és 70%-a nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5000 fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben kb. 134.000 fő él, kb. 32.000 épületben” [26.o.]

„Tapasztalataink alapján megerősítést nyert, hogy a régi, 1945 előtti épületek a leginkább kockázatosak az ivóvízbe oldódó ólom szempontjából, de pusztán az épületkor ismerete nem elég a pontos kockázat megítéléséhez. Szintén jól látszik, hogy az ivóvíz ólomtartalma egy épületen belül igen változatos lehet, egy mintavételi pont (pl. lakás) nem jellemzi az egész épületet. Egy épület érintettségét alapos kockázatértékeléssel és szükség esetén jól megtervezett vizsgálatokkal lehet megfelelően megítélni, ehhez nyújt segítséget a projekt keretein belül elkészített „Módszertan az épületeken belüli ivóvízhálózat ólomforrásainak felderítésére, kockázatfelmérésére” c. dokumentum 2. verziója.” [41.o]

 [2]  Egészséghatások
„Az újabb kutatások alapján gyermekek esetén biztonságosnak mondható vérólomszint nincsen, így az ólom bevitelét minden forrásból minimalizálni kell. A szervezetbe bejutó ólom akár hosszú időn át raktározódhat a csontokban, ahonnan például várandósság során vagy szoptatáskor a kalciummal együtt felszabadulhat, és a véráramba juthat…

Az ólomexpozíció szempontjából a káros egészséghatások tekintetében érzékeny csoportok a gyermekek és a szülőképes korú nők. Több kutatás kimutatta a csapvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek, valamint az ólom káros hatásainak összefüggését. Az ivóvíz általi ólombevitel hosszú távú, kis dózisú ólombevitelt jelenthet, így leginkább a gyermekek mentális fejlődésére gyakorolt káros hatások emelhetők ki.” [15.o.]

 „Bármilyen úton bevitt ólom káros egészséghatása a vér ólomtartalmán keresztül érvényesül, így ezzel van összefüggésben. Több kutatás is vizsgálta az ivóvíz ólomtartalmának és a vérólomszintnek az összefüggését, az eredmények alapján a csapvíz általi ólombevitel mértéke a vérólomszintet növeli. Az ivóvíz általi ólombevitel esetén alacsony szintű, hosszan tartó krónikus hatásokkal kell foglalkozni, akut ólommérgezés ennél a beviteli útnál nem jellemző.

Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, az emberi szervezet számára nem esszenciális. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek. Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.

Az irodalmi adatok alapján az ivóvíz általi ólombevitel tekintetében a várandós nők és kisgyermekek tekinthetők érzékeny csoportnak.” [38.o.]

”Összefoglalva megállapítható a tünetek és elváltozások néhány kivétellel nagyobb arányban fordulnak elő azon iskolákban, amelyek magasabb ólomkockázatúnak minősített területen helyezkednek el. Mivel az esetszámok egyes kategóriákban igen alacsonyak voltak, az különbségek statisztikailag nem szignifikánsak. Jelen eredmények alapján érdemes lenne hasonló elemzést elvégezni nagyobb tanulószámot tartalmazó adatbázison, lehetőleg a teljes országos adatbázison. [39.o.]

 [3] Megoldási lehetőségek:
„Az ivóvíz ólomtartalmának csökkentése, eltávolítása tekintetében az ólomcsövek teljes felújítása jelenti a végleges megoldást, de ennek megvalósításáig a fogyasztók egészségterhének csökkentésére különböző átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, pl. a különböző ivóvíz utótisztító kisberendezések (továbbiakban: ivóvíztisztító kisberendezések vagy termékek) alkalmazása.” [10.o.]

 „Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések alkalmasak a csapvíz ólom koncentrációjának jelentős csökkentésére, egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is. Nem minden típus volt alkalmas arra, hogy nagy ólomkoncentrációjú csapvíz ólomtartalmát is biztonságos, határérték alá csökkentse a vizsgálati időszak végéig.  A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezés) volt, amelynél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és a szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.” [11.o]

„Fontos kihangsúlyozni, hogy az ivóvíztisztító kisberendezések engedélykötelesek, alkalmazásuk közegészségügyi kockázattal is járhat, amely kockázatok a helyes üzemeltetéssel és karbantartással csökkenthetők. Ki kell emelni, hogy nem minden víztisztító kisberendezés alkalmas a csapvíz ólomtartalmának megfelelő mértékű és biztonságos csökkentésére. Érdemes az NNK által vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül választani.” [12.o.]

 [4] Nem megfelelő víztisztító választás kockázatai:
„A nitrit megjelenésének kockázatát az NNK laboratóriumi vizsgálatai is több kisberendezés esetében alátámasztották. A nitrit elsősorban a kisgyermekek tekintetében jelent egészségkockázatot. Szintén kockázatot jelenthet egyes típusok esetén a szervetlen ion tartalom, azon belül is az emberi szervezet számára fontos kalcium és magnézium tartalomra utaló összes keménység túlzott csökkenése. További közegészségügyi kockázatot jelenthet az ezüstözött aktívszénből vagy gyantából kioldódó ezüst tartalom, elsősorban a kisgyermekek tekintetében.” [31.o]

[5] Nem megfelelő tájékoztatás  kockázatai (forgalmazó felelőségi körébe tartozó)
„A vizsgálataink alapján egy típus (aktívszenet és kerámiát tartalmazó típus) volt, amelynél nem okozott kedvezőtlen változást a csapvíz minőségében a vizsgált paraméterek tekintetében, a többi típusnál a szakirodalomban leírt és szakvéleményezés során tapasztalt kockázatok jelentkeztek: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható. A kockázatok megfelelő üzemeltetéssel csökkenthetők, illetve megelőzhetők.”

 „Az ólomeltávolítási hatékonyságot termékenként vagy termékcsaládonként egyedileg szükséges értékelni, ehhez szükségesnek tartjuk egy vizsgálati módszertan kidolgozását, amely alapján az ólomeltávolítási hatékonyság a továbbiakban más termékeknél is értékelhető. Emellett az ivóvíz ólomtartalmának csökkentésében igazoltan hatékonyan működő termékek jelölésére javasolt kidolgozni egy lehetséges (pl. védjegy) rendszert.” [34.o.]

A kiemelések és a felhasznált kép az NNK <Módszertani útmutató az ivóvíz ólom tartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz> dokumentumból valók, megfelelő oldalhivatkozással.